Miközben az MNB gyorsított, a kereskedelmi bankok lassítottak a kamatemeléseken októberben, legalábbis ami a lakáshiteleket illeti. Ennek következtében a bankok friss ajánlataiban szereplő lakáshitelkamatok nagyjából a fél évvel ezelőtti bankközi kamatokat tükrözik, egyre nagyobb tehát a késleltetés az átárazásban. A bankok szempontjából negatív marzs azonban közép- és hosszú távon biztosan nem fenntartható, ezért további jelentős kamatemelések várhatók a lakáshitelpiacon, és az OTP lépése után újabb lakáshitel-ajánlatok tűnhetnek el, tovább fékezve a szeptemberben már 40%-kal visszaeső hitelezést.
Szeptember vége óta 13%-os alapkamatot, emellett október közepe óta 18%-os irányadó kamatot alkalmaz az MNB a magas infláció elleni küzdelem jegyében. Ez határozta meg az elmúlt hetekben a leginkább a bankközi kamatok emelkedését: a rövid lejáratú BUBOR 16,5%, a hosszú lejáratú BIRS pedig 11-12,5% környékén tartózkodik jelenleg. Mindkét mutató masszívan két számjegyű hitelkamatokat indokolna, hiszen a bankok ezekre még felárat is rápakolnak „békeidőben”.
Ehhez képest meglehetősen lassú a hiteldrágulás a bankoknál, talán csak a vállalati forinthitelek jelentenek ez alól kivételt. Az UniCredit és a CIB Bank még mindig alkalmaz 8% alatti hitelkamatokat a piaci kamatozású lakáshitelezésben. Bár a 8% alatti kamatok más bankoknál eltűntek (legfeljebb bizonyos extra kamatkedvezményekkel érhetők el szűkebb ügyfélkörök számára), a lakáshitelek többségére még mindig az egy számjegyű, vagyis 8% és 10% közötti kamatsáv jellemző.
Az, hogy a bankok negatív marzsot használnak, elsősorban valószínűleg azzal magyarázható, hogy nem akarnak a versenytársak javára piacot veszíteni, a verseny tehát visszatartja őket a gyors drágítástól. Most már azonban olyan kamatszinteknél járunk, hogy ez irracionális magtartássá kezd válni, és nem feltétlenül éri meg életben tartani minden kamatperiódust sem: mára nemcsak a változó (legfeljebb 12 hónapos kamatperiódusú) lakáshitelek tűntek el az ajánlatokból, az OTP Bank például az 5 és a 10 éves kamatperiódusú lakáshitelét is kivezette, így a (jellemzően 3%-os kamatozású) támogatott lakáshitelek mellett a fix kamatozású piaci hitelét tartotta csak meg a palettán. Lépése bátorítást jelenthet más bankok számára, hogy hamarosan kövessék a példát.
A gyakorlati tapasztalatok és kutatások azt mutatják, hogy a lakáshitelek átárazódása (legalábbis a többséget adó minősített fogyasztóbarát lakáshiteleknél) döntően 3-4 hónap késleltetéssel történik meg a bankközi kamatokhoz képest.
Aki egy évvel ezelőtt vett fel 20 milliós lakáshitelt 20 évre, annak a teljes visszafizetendő összege 29,6 millió forint volt, ez a mai hitelfelvevők számára 45,4 millióra emelkedett 5 éves kamatperiódus mellett. 10 éves kamatperiódus mellett egy éve és 30,7 millió volt az átlagos teljes visszafizetendő összeg, most már 42,1 millió forint. Ha megtörténik a fent bemutatott átárazódás, akkor 5 éves kamatperiódus mellett 61,1, 10 éves kamatperiódus mellett pedig 55,0 millió forint lehet egy 20 milliós lakáshitel teljes visszafizetendő összege. Aki tehát lakáshitel felvételét tervezi, továbbra is érdemes mielőbb döntenie.
Ingatlanközvetítés, Lakásépítés, lakásvásárlás?
Zöldhitel Csoporttal zöld út, bármely megoldáshoz!
A Zöldhitel Csoport szakértői segítséggel, kamatkedvezmény javaslatokkal, hatékony és gyors ingatlanközvetítéssel, hiteligénylési folyamattal támogatja az új lakásba, családi házba költözőket.
További információ és segítség a www.zoldlakashitel.hu Hitelkalkulátor | Zöldlakáshitel (zoldlakashitel.hu) oldalon vagy a 06303426308-as telefonszámon.
#MNB #lakáshitel #kamat #marzs #hitelkamat #szakértőitámogatás
Forrás: Portfolio, www.zoldhitel.hu