A Sales Technology Partner Kft. adószáma: 29030989-2-13, székhelye: 2100, Gödöllő Ádám utca 23
(a továbbiakban: Szolgáltató)
ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységre vonatkozó
szabályzata a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére
A Szabályzat elkészítéséért felelős személy: Forró Attila
A Szabályzat elkészítésének dátuma:2022.06.13.
A Szabályzat hatályos:visszavonásig
cégszerű aláírás

A SZABÁLYZAT TARTALMA

I. Bevezetés 4
A. A Szabályzat célja 4
B. A Szabályzat hatálya 4
1. A Szabályzat személyi hatálya 4
2. A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed 4
C. Alapfogalmak a Szabályzat értelmezéséhez 5
II. A pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a vagyon büntetendő cselekményből való származására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok (tipológia): 9
A. Az üzleti kapcsolat létesítésekor 9
B. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt 10
C. Az üzleti kapcsolat megszűnésekor 10
III. Az ügyfél-átvilágítás 11
A. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség 11
B. Ügyfél-átvilágítási intézkedések 11
1. A természetes személy ügyfél vagy az ügyfél meghatalmazottja, a Szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a Szolgáltatónál eljáró képviselő azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése 12
2. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél azonosítása és személyazonosságának, adatainak igazoló ellenőrzése 13
3. A tényleges tulajdonos(ok) azonosítása 14
4. A kiemelt közszereplői nyilatkozatok rögzítése 16
5. Az ügyfél kockázati szintjének megállapítása, a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszere 16
6. Adatrögzítés az üzleti kapcsolat létesítésekor 20
7. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring) 20
8. Megerősített eljárás, kockázatok csökkentése és kezelése érdekében meghatározott belső eljárásrend 21
9. A pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzésének és igazolásának belső eljárási rendje 22
C. Ügyfél-átvilágítás során felvett adatok ellenőrzése, kétség alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények 23
D. Egyszerűsített, fokozott és speciális ügyfél-átvilágítás 24
E. Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredménye elfogadásának belső eljárási rendje 26
F. Ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák 26
G. Az ügyfél-átvilágítás Szolgáltatónál alkalmazott belső eljárási rendje 27
IV. A Bejelentés 28
A. A kijelölt személy(ek) adatai 28
B. A kijelölt személy részére történő adattovábbítás belső eljárási rendje 29
C. Pmt., Kit. szerinti bejelentés megtétele 29
D. Titokvédelmi rendelkezések 30
V. Ügylet felfüggesztése 31
VI. Adatok kezelése, megőrzése 31
VII. Foglalkoztatottak védelmére, képzésére vonatkozó előírások 32
VIII. Belső ellenőrző és információs rendszer 33
A. A kijelölt vezető feladatai: 34
B. Belső névtelenséget biztosító értesítési rendszer 35
IX. Külső ellenőrzési funkció leírása 35
X. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében üzemeltetett szűrő-monitoring rendszer típusa, működése, illetve a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák alapján történő szűrés belső eljárásrendje 36
XI. Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák elérhetőségei 37
MELLÉKLETEK 37

I. Bevezetés
A. A Szabályzat célja
A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 65. § (1) bekezdése és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.) 3. § (4) bekezdése alapján az ingatlanügylettel kapcsolatos szolgáltatást végző szolgáltató belső szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) köteles készíteni.
Jelen Szabályzat célja, hogy az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltatók Pmt.-ben és Kit.-ben meghatározott kötelezettségei körébe tartozó feladatainak teljesítését egységes rendbe foglalja és szabályozza. A Szabályzat iránymutatást ad abban, hogy a Szolgáltató a Pmt.-ben és a Kit.-ben meghatározott kötelezettségeinek eleget tudjon tenni, továbbá képes legyen felismerni azon adatokat, tényeket, körülményeket, amelyek bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek, vagyoni jognak a Szolgáltató tevékenységén keresztül történő legalizálását, valamint a terrorizmusnak pénzeszközzel való támogatását célozhatják.
A Szabályzat a fentieken kívül magában foglalja a Szolgáltató által elkészítendő belső kockázatértékelés szempontrendszerét.
B. A Szabályzat hatálya
1. A Szabályzat személyi hatálya
A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a Szolgáltató valamennyi vezetőjére, foglalkoztatottjára, segítő családtagjára, a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenység részfolyamatait a Szolgáltató nevében, a Szolgáltató felügyelete vagy a Szolgáltató ellenőrzése alatt végző személyre (alvállalkozó, ügynök, értékesítési tanácsadó, franchise/alfranchise partner).
2. A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed
1. A Pmt.-ben,
2. a Kit.-ben,
3. a Pmt., valamint Kit. alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendeletben (a továbbiakban: NGM rendelet),
4. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó egyes nem pénzügyi szolgáltatók részére Pmt. végrehajtásának, valamint Kit. szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 2/2021. (II.2.) PM rendeletben (továbbiakban PM rendelet)
foglalt kötelezettségek teljesítésének módjára.

C. Alapfogalmak a Szabályzat értelmezéséhez
ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának üzletszerű közvetítése, ingatlan bérleti jogának üzletszerű közvetítése, ha a havi bérleti díj összege ügyletenként az ötszázezer forintot eléri vagy meghaladja, valamint a saját tulajdonú ingatlan üzletszerű adásvétele;
auditált elektronikus hírközlő eszköz: az ügyfél távoli, elektronikus adatátviteli csatornán történő átvilágítására, az ügyfél nyilatkozatainak megtételére, az ügyfél által tett nyilatkozat értelmezésére, biztonságos tárolására, a tárolt adatok visszakeresésére és ellenőrzésére alkalmas auditált elektronikus rendszer. Működtetésének minimum követelményeit, auditálásának módját, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtását a PM rendelet határozza meg;
Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának határozata: az 1956. évi I. törvénnyel kihirdetett Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 25. cikkében meghatározott, az ENSZ BT által a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében elfogadott határozat;
felügyeletet ellátó szerv: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda;
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: nem jogi személy és nem természetes személy jogalany (egyéni cég);
kiemelt közszereplő: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőzően legalább egy éven (ennél hosszabb időtartam is meghatározható a Szolgáltató által) belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. A Pmt. 4. § (2) bekezdése határozza meg a fontos közfeladatot ellátó személyek körét. A Pmt. 4. § (3) bekezdése határozza meg a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának fogalmát. A Pmt. 4. § (4) bekezdése határozza meg a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy fogalmát. (A Szabályzat 2. számú melléklet szerinti kiemelt közszereplői nyilatkozat tartalmazza a Pmt. erre vonatkozó előírását.);
kijelölt vezető: az a természetes személy, aki a Szolgáltató vezetője által a Szabályzatban meghatározásra kerül az alábbi szempontok figyelembevételével:
– megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a Szolgáltató milyen mértékben van kitéve a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázatoknak, valamint
– megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket kezdeményezzen vagy hozzon, és
– a Pmt.-ből eredő kötelezettségeknek a Szolgáltató foglalkoztatottja(i) általi végrehajtásért felelősséggel tartozik;
kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a Szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás;
kockázati szint: tartós üzleti kapcsolatok vonatkozásában az a besorolás, amely meghatározza, hogy az ügyfél vonatkozásában milyen terjedelmű ügyfél-átvilágítási intézkedéseket szükséges elvégezni;
külső ellenőrzési funkció: a belső eljárásrendnek a Szolgáltatótól független fél által elvégzett vizsgálata annak megállapítására, hogy a belső eljárásrend alapján a Szolgáltató képes a Pmt.-ben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettségek teljesítésére;

megerősített eljárás: az ügyfélben, az ügyfél tevékenységében, működési körülményeiben vagy a földrajzi kitettségben rejlő kockázat kezelésére szolgáló kockázat alapú intézkedések együttesét magába foglaló fokozott monitoring tevékenység;
monitoring tevékenység: az üzleti kapcsolatban lévő ügyfél folyamatos figyelemmel kísérése;
nemzeti kockázatértékelés: az a nemzeti szintű értékelés, amely alkalmas a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására;
offshore állam:
a.) nem együttműködő ország: azon országok, illetve területek amelyek még nem felelnek meg az összes nemzetközi adóügyi standardnak, de kötelezettséget vállaltak reformok végrehajtására az aktuális helyzet áttekintéséről szóló külön dokumentumban szerepelnek (Az Európai Unió Tanácsa következtései az adóztatás külügyi stratégiájáról és az adóegyezményekkel való visszaélések elleni intézkedések II. melléklete – 2021. október 05-én kiadott jegyzék alapján Amerikai Szamoa, Fidzsi, Guama, Palau, Panama, Szamoa, Trinidad és Tobago, Amerikai Virgin-szigetek, Vanuatu
b.) alacsony adókulcsú állam: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 5. pontja alapján: az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék, kivéve, ha az állammal Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén (jelenleg: Bahamák, Barbados, Bermuda, Kajmán-szigetek, Man-szigetek, Mikronézia, Vanuatu)
c.) azok az országok, amelyek információcserét akadályozó közigazgatási gyakorlattal rendelkeznek, és nem szolgáltatnak adatot a tulajdonosok vonatkozásában, így a Szolgáltató által a tulajdonosi háttér nem térképezhető fel (pl. Ciprus, Belize, Seychelle-szigetek);
pénzeszköz forrásának igazolása: az ügyletben szereplő pénzeszközök törvényes forrását megerősítő adat, vagy azt igazoló dokumentum, így különösen az öröklésből, kártérítésből, polgári jogi jogviszonyokból származó szerződés, vagy egyéb hivatalos dokumentum a kapcsolódó jogosultságok nevesítésével, munkaviszonyból származó bérjövedelem-igazolás, külszolgálatért kapott jövedelemigazolás, egyéb jövedelemigazolás, árfolyamnyereséghez, nyereményhez, osztalékhoz kapcsolódó igazoló dokumentum;
pénzmosás: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399–400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;
pénzügyi információs egységként működő hatóság: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda;
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda;
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés:
– a pénzeszközök és gazdasági erőforrások uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által elrendelt befagyasztása,
– a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalma; valamint
– uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban meghatározott esetekben elrendelt pénzügyi tranzakciókat (pénzeszközök átutalását) érintő tilalom, illetve korlátozás, valamint a kapcsolódó engedélyezési eljárás;

pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya: a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó szervezet tagja;
proliferáció-finanszírozás: uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatában rögzített tömegpusztító fegyverek elterjedésének pénzügyi támogatása;
stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország: az EU 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok;
személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;
személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának és a tényleges tulajdonos(ok) személyazonosságának a Szabályzatban leírtak szerinti ellenőrzése;
szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására, vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;
terrorizmus finanszírozása: az 1978. évi IV. törvény 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;
tényleges tulajdonos:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg,
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy
dd) a da)-dc) alpontban meghatározott természetes személy hiányában, aki az alapítvány képviseletében eljár,
e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében az alábbi személyek:
ea) a vagyonrendelő(k); nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
eb) a vagyonkezelő(k); nem természetes személy vagyonkezelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja; nem természetes személy kedvezményezett esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, valamint
ee) adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek); nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá
f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
tényleges tulajdonosi nyilvántartás: a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad-törvény) 3. § 14. pontjában meghatározott tényleges tulajdonosi nyilvántartás; (A Szolgáltató részére 2022. február 1-től tartalmaz kötelezettséget)
többségi állami tulajdonú vállalat: teljes mértékben állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló vállalat, többségi állami tulajdonban álló vállalat, valamint a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló vállalat;
ügyfél: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely a Szolgáltatóval ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységre vonatkozóan üzleti kapcsolatot létesít, azaz ingatlan tulajdonjogának eladása, vétele, cseréje vagy ingatlan bérbeadása, illetve bérbevétele céljából – ha a havi bérleti díj összege ügyletenként az ötszázezer forintot eléri vagy meghaladja – ajánlatot kér, vagy ajánlatot tesz;
ügyfél-átvilágítás: az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, a Szabályzat III. fejezetében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése. Az ügyfél, annak meghatalmazottja, a Szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a Szolgáltatónál eljáró képviselő, az ügyfél tényleges tulajdonosai Pmt.-ben meghatározott azonosítása (az adatok visszakereshető módon történő rögzítése), az ügyfél kockázati besorolása, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, az üzleti kapcsolat céljának és jellegének megismerése, folyamatos figyelemmel kísérése;
ügylet: az üzleti kapcsolat során a Szolgáltató szakmai tevékenységi körébe tartozó, a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó művelet;
üzleti kapcsolat: az ügyfél és a Szolgáltató között a Szolgáltató szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony;
vagyon forrásának igazolása: az ügyfél hárommillió forintot meghaladó értékű vagyoni eszközeinek – beleértve a materiális vagy immateriális javakat – forrását bemutató ügyfélnyilatkozat (Szabályzat 3. számú melléklete);

vétel/csere/bérbevétel céljából ajánlatkérésnek, illetve ajánlattevésnek tekinthető, ha az ügyfél az ingatlan megtekintését követően kifejezi a vételi/csere/bérbevételi szándékát, azaz vételi/csere/bérbevételi ajánlatot tesz; önmagában az eladásra, cserére vagy bérbeadásra kínált ingatlan címének kiadása és az ingatlan megtekintése nem minősül ajánlatkérésnek, sem ajánlattevésnek;
virtuális fizetőeszköz: digitális értékmegjelenítés, amelyet nem központi bank vagy közigazgatási szerv bocsát ki, illetve garantál; nem rendelkezik törvényes fizetőeszköz jogi státuszával; elektronikusan tárolható, csereértékként elfogadott, így különösen elektronikusan átadható, illetve elektronikus kereskedésre alkalmas;
II. A pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a vagyon büntetendő cselekményből való származására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok (tipológia):
Az alábbiakban részletezett indikátorok nem teljes körű felsorolását tartalmazzák azoknak az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység végzése során leggyakrabban előforduló szokatlan körülményeknek, ügyleteknek, amelyek az ügyfelei működésével kapcsolatosan bejelentési kötelezettséget keletkeztethetnek a Szolgáltató számára. A Szolgáltató részéről nem várható el a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása bűncselekmények törvényi tényállásának elemzése, illetve a tényállási elemek felismerése, ugyanakkor a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen szakmai ismeret és körültekintés mellett fel kell ismernie azokat a szokatlan ügyleteket, amelyeknek nyilvánvalóan nincs vagy nem jogszerű a célja.
A. Az üzleti kapcsolat létesítésekor
1) az ügyfél szervezet tevékenységi körére vonatkozóan a szervezet képviseletében eljáró személy hamis, félrevezető információt ad, vagy nincs kellőképpen tisztában az általa képviselt szervezet működési körülményeivel;
2) az ügyfél magáról hamis információt, adatot szolgáltat;
3) az ügyfél megjelenése, pénzügyi profilja nincs összhangban a saját erőből megvásárolni kívánt ingatlan értékével;
4) az ügyfél személyazonosítás nélkül kíván ügyletet lebonyolítani, vagy megtagadja az ügyfél-átvilágításhoz szükséges információk megadását, vagy az ügyletet nem kívánja folytatni, miután tájékoztatták arról, hogy ügyfél-átvilágításnak kell alávetnie magát;
5) az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatok teljes körűen nem szerezhetőek be az ügyfél közreműködésének hiánya miatt;
6) a tényleges tulajdonos személyéről az ügyfél szervezet képviselője hamis információt ad, illetve a tényleges tulajdonos kilétével, személyazonosságával kapcsolatos kétség nem volt megszüntethető a Szabályzatban leírt módon. Például a Szolgáltató számára hozzáférhető nyilvántartásokban nem ellenőrizhető az ügyfél szervezetben tag külföldön bejegyzett szervezet tulajdonosi háttere, az ügyfél képviselője pedig nem tudja a nyilatkozatában foglaltakat okirat másolattal igazolni;
7) Az ügyfél elutasítja a Szolgáltató vételárhoz, vagy bérleti díjhoz szükséges pénzeszköz vagy vagyon forrására vonatkozó kérdéseit, vagy azokra nyilvánvalóan hamis információt szolgáltat, vagy az ezekre vonatkozó kérdés miatt eláll a vételi/bérbevételi ajánlattól;
8) az ügyfél, vagy az ügyfél szervezet vezetője, tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország állampolgára;
9) az ügyfél, vagy az ügyfél szervezet vezetője, tényleges tulajdonosa közismerten terrorizmust támogató országból, vagy olyan országból származik, ahol terrorcsoportok működnek;
10) az ügyfél szervezet valamely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett gazdasági társaság leányvállalata, vagy ilyen szervezet magyarországi képviselete;
11) terrorizmusfinanszírozással összefüggő kockázatot jelenthet a migrációs hullámmal ideérkező, illetve Magyarországon áthaladó külföldi állampolgárok ingatlan bérlésre, illetve esetleg vásárlásra irányuló megjelenése is a Szolgáltatónál;
12) a vételi, bérbe vételi vagy csere ajánlat megtételekor az ügyfél nyilatkozata szerint az ingatlan vételárát vagy bérleti díját, illetve csere esetén az értékkülönbözetet virtuális fizetőeszközben kívánja megfizetni;
B. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt
13) vásárlást, eladást vagy cserét közvetlenül követő továbbértékesítés, ha az ügylet összes körülményei alapján indokolatlanul nagy veszteséggel jár;
14) az ügyfél méltányolható indok nélkül törekszik az ingatlan vásárlásának vagy eladásának meggyorsítására;
15) az ingatlan tulajdonjoga vételárának (csereértékének) a piaci értéktől szokatlanul eltérő mértékben történő meghatározása;
16) ingatlan befektetési szolgáltatások iránti fokozott igény, ahol az arra szánt tőke forrása nem tiszta, vagy az ügyfél Szolgáltató által megismert tevékenységétől idegen;
17) az ügyfél szervezetben külföldi lakóhellyel rendelkező személy(ek) a tag(ok), vezető tisztségviselő(k), aki(k) képviseletében más személy(ek) jár(nak) el a Szolgáltatónál;
18) az ügyfél szervezet vezető tisztségviselője nem elérhető a Szolgáltató számára;
19) luxus kategóriájú vagy nagy értékű ingatlan bérlése, ahol a bérlő a bérleti díjat készpénzben kívánja kifizetni;
20) az ingatlan vételára, vagy a bérleti díj vélhetően bűncselekményből származó készpénzzel kerül kifizetésre;
21) a vevő az ingatlan vételárát nagy összegű készpénzben kívánja kifizetni, amelynek forrására vonatkozóan nyilvánvalóan hamis, vagy félrevezető információt ad;
22) az ingatlan tulajdonjogának adásvétele, bérlete során offshore bejegyzésű cég jelenléte;
C. Az üzleti kapcsolat megszűnésekor
23) a szerződés felmondásra került az ügyfél olyan irányú kérése miatt, amely jogszabálysértés kivitelezéséhez kér segítséget;
24) az üzleti kapcsolat azért került megszüntetésre, mert a Szolgáltató nem tudta teljes körűen végrehajtani az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az ügyfél közreműködésének hiánya miatt.

III. Az ügyfél-átvilágítás
A. A Szolgáltató az ügyfél-átvilágítást a következő esetekben köteles elvégezni:
1) az üzleti kapcsolat létesítésekor;
2) pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágításra még nem került sor;
3) ha kétség merül fel a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban;
4) valamint, ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges az ügyfél-átvilágítás ismételt elvégzése.
A Szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat létesítésekor az ügyfél-átvilágítást a jelen pontban foglaltak szerint elvégezni.
Amennyiben a Szolgáltató nem tudja teljes körűen a Pmt. által előírt ügyfél-átvilágítást elvégezni, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését. Amennyiben a már meglévő ügyfél viszonylatában nem szerezhető be teljes körűen a Pmt.-ben meghatározott kötelezően rögzítendő adatok köre, a Szolgáltató köteles vele a már fennálló üzleti kapcsolatot megszüntetni.
Adatváltozás esetén csak a megváltozott adat rögzítéséhez szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedést kell elvégezni, amennyiben a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség nem merül fel.
Nem kell az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha
– az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedések egyéb üzleti kapcsolat során már megtörténtek;
– a folyamatban lévő üzleti kapcsolat során az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonossága korábban megállapításra került és nem történt változás a rendelkezésre álló adatokban.
B. Az ügyfél-átvilágítás a következő intézkedéseket foglalja magában:
1) A természetes személy ügyfél vagy az ügyfél meghatalmazottja, a Szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a Szolgáltatónál eljáró képviselő azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése;
2) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél azonosítása és személyazonosságának, adatainak igazoló ellenőrzése;
3) A tényleges tulajdonos(ok) azonosítása és személyazonosság(uk) igazoló ellenőrzése;
4) A kiemelt közszereplői nyilatkozat(ok) rögzítése;
5) Ügyfél kockázati szintjének megállapítása és rögzítése;
6) Adatrögzítés az üzleti kapcsolatra vonatkozóan;
7) Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring);
8) Megerősített eljárás, kockázatok csökkentése és kezelése érdekében meghatározott belső eljárásrend;
9) A pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információk, beszerzésének és igazolásának belső eljárási rendje.
1. A természetes személy ügyfél vagy az ügyfél meghatalmazottja, a Szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a Szolgáltatónál eljáró képviselő azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése
A Szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a) családi és utónevét;
b) születési családi és utónevét;
c) állampolgárságát;
d) születési helyét, idejét;
e) anyja születési nevét;
f) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét;
g) az azonosító okmányának típusát és számát.
A természetes személy ügyfél vagy az ügyfél meghatalmazottja, a Szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a Szolgáltatónál eljáró képviselő személyazonosságának igazoló ellenőrzése
Az ügyfél, vagy az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a Szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását:
a) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, ez utóbbi abban az esetben, ha a lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található;
b) külföldi állampolgár természetes személy úti okmánya vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító igazolványa, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványa, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található.
A születési családi és utónév, az állampolgárság és az anyja születési neve adatok ellenőrzése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza. A Szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt rögzíteni, hogy ha az azonosítás adatainak rögzítésére ellenőrzés mellőzésével került sor. (Ezt a Szabályzat 1. számú mellékletében szereplő adatlapon történő feljegyzéssel teheti meg a Szolgáltató)
A Szolgáltató köteles ellenőrizni a bemutatott okirat érvényességét (hitelességét), a meghatalmazás érvényességét vagy a képviseleti jogosultságot.
A Szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében jogosult a személyazonosságra vonatkozó adat olyan közhiteles nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából a Szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a bemutatott okiratról – ideértve az okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot – , a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldala kivételével másolatot készít, vagy az azonosításhoz szükséges, a Pmt.-ben előírt adatok vonatkozásában elvégzett közhiteles nyilvántartásból történt adatlekérdezés eredményét rögzíti és elektronikusan vagy papír alapon nyilvántartja.
2. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél azonosítása és személyazonosságának, adatainak igazoló ellenőrzése
Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a képviseletében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átvilágítását is el kell végezni.
A Szolgáltató az azonosítás érdekében a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alábbi adatait köteles rögzíteni:
a) nevét, rövidített nevét;
b) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét;
c) főtevékenységét;
d) képviseletére jogosultak nevét és beosztását;
e) ha ilyennel rendelkezik, a kézbesítési megbízottjának családi és utónevét, valamint lakcímét vagy tartózkodási helyét;
f) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát;
g) adószámát.
A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megkövetelt okiratának bemutatásán túl kérni kell az azt igazoló – 30 napnál nem régebbi – okiratot, hogy
– a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta;
– egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került;
– belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, azt az okiratot, amely igazolja, hogy a nyilvántartásba vétel megtörtént;
– külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén azt, amely igazolja, hogy a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
– továbbá hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.

E legutóbbi esetben a szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént. Ezen kötelezettségére a szolgáltatónak írásban fel kell hívnia az ügyfél figyelmét.
A Szolgáltató a felügyeleti szerv által meghatározott módon (6. számú melléklet) előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti az ügyfél, az ügyfél meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja és képviselője azonosítását.
3. A tényleges tulajdonos(ok) azonosítása
A tényleges tulajdonos a Pmt. alapján csak természetes személy lehet.
Természetes személy ügyfél köteles személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. Amennyiben a saját nevében jár el a természetes személy ügyfél, úgy arról köteles nyilatkozni, hogy saját nevében és érdekében jár el.
A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles személyes megjelenéssel írásban, vagy a Szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeleti szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról a következő adatok megadásával:
a) családi és utónév;
b) születési családi és utónév;
c) állampolgárság;
d) születési hely, idő;
e) lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely;
f) tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke;
g) a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e (Szabályzat 2. számú melléklet).
A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője a nyilatkozatában köteles minden, a Pmt. 3. § 38. pontjában foglaltaknak megfelelő (alapfogalmak között leírt) természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként.
Ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a Szolgáltató megtesz minden további intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről, ideértve az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is. A kétség alapjául szolgáló adatokkal, tényekkel a Szabályzat III. C. fejezete foglalkozik részletesebben.
A Szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás, vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
Ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa a Pmt. 3. § 38. pont f) alpontja alapján a vezető tisztségviselő, a Szolgáltató köteles a vezető tisztségviselőt azonosítani és a személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.
A Szolgáltató köteles rögzíteni az elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, valamint az arra vonatkozó információt is, ha ezen intézkedéseket nem tudta végrehajtani.

A Szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megtett intézkedésekről, az adatrögzítés dátumának feltüntetésével. Különösen a komplex, összetett tulajdonosi struktúrák esetében célszerű az ügyfél-átvilágítási adatlapon rögzíteni a tényleges tulajdonosi nyilatkozatban szereplő személyek megállapításához vezető céghálózatról egy egyszerű folyamatábrát. Az ügyfél képviselőjétől bekért – a tényleges tulajdonos személyét igazoló – dokumentumok másolatát, vagy a Szolgáltató által végzett nyílt forrású, vagy engedélyezett hozzáférésű keresések eredményének másolatát meg kell őrizni az ügyfél-átvilágítás dokumentációi között. A komplex tulajdonosi struktúrák esetében különösen indokolt a tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorló azonosítása. Ennek keretében a Szolgáltató vegye figyelembe különösen azokat a meghatalmazásokat, amelyek az ügyfél-társaság offshore államban bejegyzett tulajdonosától származnak, és tényleges irányítást biztosítanak valamely személy részére, aki így tulajdonképpen a tulajdonosi jogokat gyakorolni tudja az ügyfél-társaságban.
A Szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügylet teljesítéséig be kell fejezni.
Azokban az esetekben, ahol az ügyfél tulajdonosai között nem természetes személyek is vannak, a tényleges tulajdonos megállapításánál figyelembe kell venni azokat a természetes személyeket is, akik a tulajdonosi láncban végig fenntartva legalább 25 %-os részesedési aránnyal vagy szavazati joggal rendelkeznek, tényleges befolyással bírnak az ügyfél döntéseire, illetve tevékenységére.
Ingatlan tényleges tulajdonosa valamennyi, az ingatlanra az ingatlannyilvántartásban bejegyzett tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos, továbbá valamennyi, az ingatlanra az ingatlannyilvántartásban bejegyzett haszonélvezeti joggal rendelkező jogosult.
Az ügyfél-átvilágítás során tényleges tulajdonosként minden tulajdonost és haszonélvezeti joggal rendelkező jogosultat azonosítani kell.
Ingatlanra vonatkozó vételi ajánlat vonatkozásában a vételár felett rendelkező személyeket kell azonosítani. A haszonélvezeti jog jogosultja a tényleges tulajdonos azonosításakor annyiban lehet releváns, amennyiben az ingatlan vásárlása során felmerül, hogy a vevő a saját, adásvétellel szerzett tulajdonjogán kívül más számára majd haszonélvezeti jogot jegyeztet be az ingatlan nyilvántartásba. Amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja hozzájárul a vételárhoz, a vételi ajánlat adása során végrehajtott ügyfél-átvilágításkor tényleges tulajdonosként a haszonélvezőt is azonosítani kell.
A tényleges tulajdonosi nyilatkozat a Szabályzat 1. számú melléklet szerinti formanyomtatvány (II. pontjának) kitöltésével tehető meg.
A Szolgáltató a felügyeleti szerv által meghatározott feltételekkel rendelkező, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is nyilatkoztathatja az ügyfél képviselőjét a tényleges tulajdonos törvényben meghatározott adatairól.
Amennyiben az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró személy a nyilatkozattételt megtagadja, vagy az ügyfél-átvilágítás nem végezhető el teljes körűen, a Szolgáltató az ügyféllel nem létesíthet üzleti kapcsolatot, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

4. A kiemelt közszereplői nyilatkozatok rögzítése
A Szolgáltató az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonosa(i) kiemelt közszereplőnek minősül(nek)-e.
A kiemelt közszereplői nyilatkozat a Szabályzat 2. számú mellékletében található. A nyilatkozatot a szervezet képviseletében eljáró személy teszi valamennyi azonosítási kötelezettség alá tartozó tényleges tulajdonos viszonylatában.
Ha az ügyfél, vagy az ügyfél szervezet valamely tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül:
– a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek;
– az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a kijelölt vezető jóváhagyását követően kerülhet sor;
– a természetes személy ügyfél esetében a pénzeszköz és vagyon forrására vonatkozó nyilatkozatot kell kérni, illetve a tényleges tulajdonos esetében lehet kérni (Szabályzat 3. számú melléklet);
– a természetes személy ügyfelet vagy az ügyfél szervezetet magas kockázati kategóriába kell sorolni és az üzleti kapcsolatot megerősített eljárásban kell folyamatosan figyelemmel kísérni.
A Szolgáltató a felügyeleti szerv által meghatározott feltételekkel rendelkező, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is nyilatkoztathatja az ügyfél képviselőjét a tényleges tulajdonos törvényben meghatározott adatairól.
A Szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló, vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.
Az ügyfél képviselőjének tényleges tulajdonosra vonatkozó írásbeli nyilatkozata – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – mellőzhető, ha a Szolgáltató a törvényben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások, vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ebben az esetben a Szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az adatok rögzítésére az ügyfél írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került sor.
A Szolgáltató kiemelt közszereplői nyilatkozatot abban az esetben rögzítheti az ügyfél képviselője nyilatkoztatásának mellőzésével, amennyiben teljes bizonyossággal, igazolható (dokumentálható) módon győződött meg arról, hogy az ügyfél, vagy tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő.
5. Az ügyfél kockázati szintjének megállapítása, a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszere
A Szolgáltatónak szükséges értékelnie, hogy az üzleti kapcsolat létesítése következtében milyen pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási (esetlegesen proliferáció-finanszírozási) kockázatoknak van kitéve és milyen kockázatok fenyegetik őt.

A Szolgáltató ügyfeleit alacsony, átlagos vagy magas kockázati kategóriába sorolja be.
A kockázati kategóriákba történő besorolásánál az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:
– ügyfél személyében rejlő kockázatok,
– ügyfél tevékenységében rejlő kockázatok,
– ügyfél működési körülményeiben rejlő kockázatok,
– földrajzi kockázati tényezők.
A Szolgáltató a Szabályzatban a fenti kockázati tényezők alapján határozza meg a tevékenységére értelmezhető magas kockázatú ügyleti körülményeket. Ennek során a Szolgáltató értékel minden olyan körülményt, amelyet a nemzeti kockázatértékelés legalább mérsékelten jelentős kockázati szintbe sorolt.
A kockázati szintbe történő besorolásnál valamennyi tényező figyelembevétele szükséges.
A Szolgáltató a nemzeti kockázatértékelés eredményének figyelembe vételével köteles az üzleti kapcsolat jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a Szolgáltató jellegével és méretével arányos belső kockázatértékelést készíteni, azt írásban rögzíteni, naprakészen tartani és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani az engedélyezési, illetve a felügyeleti tevékenység gyakorlása során.
Köteles továbbá azonosítani és értékelni az üzleti kapcsolat jellegével és összegével kapcsolatos kockázati tényezőket.
A Szolgáltató köteles a belső kockázatértékelés alapján Szabályzatában – a Szolgáltató jellegével és méretével arányos – belső eljárásrendet meghatározni a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében.
a) Alacsony kockázati kategória alkalmazása
Az üzleti kapcsolat létesítésekor alacsony kockázati kategóriába sorolható az ügyfél, amennyiben fennállnak azok a körülmények, amelyeket a Szolgáltató e Szabályzatban az alacsony kockázati kategóriába sorolás feltételeiként részletesen meghatározott, továbbá ha nem merül fel az ügyfél személyében, tevékenységében működési és földrajzi körülményeiben rejlő egyetlen magas kockázatra vonatkozó tényező sem.
A Szolgáltató különösen az alábbi ügyfelek esetében alkalmazhat alacsony kockázati kategóriába sorolást:
a) közigazgatási hatóság,
b) többségi állami tulajdonú gazdasági társaság,
c) olyan társaságok, amelyeknek értékpapírjait bevezették a tőzsdére, és amelyekre olyan közzétételi követelmények vonatkoznak, amelyek biztosítják a tényleges tulajdonlás megfelelő átláthatóságát;
d) a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott, az Európai Unió területén székhellyel rendelkező szolgáltató vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező – a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott – szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll,

e) a Pmt. 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv,
f) helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy az e) pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv,
g) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve.
A Szolgáltató a Szabályzat e részében kimunkálhatja, hogy az ügyfeleinél milyen további általános jellemzők előfordulása esetében alkalmaz alacsony kockázati kategóriát.
A Szolgáltató a Szabályzatában csak olyan körülményeket állapíthat meg az alacsony kockázati kategóriába sorolás feltételeként, amelyek fennállása esetén teljes bizonyossággal rendelkezik az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatok, dokumentumok, nyilatkozatok valóságtartalmáról és az ügyfél jogkövető magatartásáról. Szükséges olyan kockázat mérséklő tényező jelenléte, amelynek alapján az ügyfél személye, tevékenysége, tulajdonosi szerkezete olyan mértékben feltárható, hogy bizonyosan kockázatmentes, azaz alacsony kockázati kategóriába sorolható a kezdeményezett üzleti kapcsolat. (például: kapcsolt vállalkozás)
b) Átlagos kockázati kategória alkalmazása
Azokban az esetekben, amikor az alacsony kockázati kategóriába sorolás pozitív feltételei nem állnak fenn, de magas kockázati tényező sem merült fel az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve az üzleti kapcsolat fennállása során, akkor az ügyfelet átlagos kockázati kategóriába kell sorolni.
A Szolgáltató alapvetően ebből a kategóriából indul ki minden ügyfele esetében és a Szabályzatban meghatározott kedvező feltételek teljesülése esetén sorolja csak alacsony kockázati kategóriába az ügyfeleit, illetve a következőekben leírt magas kockázati tényezők felmerülése esetében sorolja magas kockázati kategóriába ügyfeleit.
c) Magas kockázati kategória alkalmazása
Az üzleti kapcsolat létesítésekor, üzleti kapcsolat fennállása során magas kockázatra vonatkozó tényező felmerülése esetében az ügyfelet magas kockázati kategóriába kell besorolni.
Az üzleti kapcsolat létesítésekor magas kockázatra vonatkozó tényezők különösen:
a) e Szabályzat II. fejezet A) pontjában (tipológia) meghatározott szempontok felmerülése esetén;
b) összetett, bonyolult vagy az ügyfél tevékenysége alapján gazdasági vagy pénzügyi megalapozottság nélküli tulajdonosi struktúra alkalmazása az ügyfél szervezetben;
c) ha az ügyfél, illetve az ügyfél tényleges tulajdonosa személyét illetően megadott adatok, nyilatkozatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel;
d) az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatokban, nyilatkozatokban vagy másolandó okmányokban kétség alapjául szolgáló adat, tény felmerülése;
e) az üzleti kapcsolat szokatlan körülmények között zajlik;
f) az ügyfél 25 millió forintot meghaladó mértékben készpénzben, vagy virtuális fizetőeszközben kívánja kiegyenlíteni az ingatlan vételárát;
g) bérbevételre vonatkozó ajánlat tétele esetén az ügyfél az 1 millió forintot meghaladó havi bérleti díjakat készpénzben, vagy virtuális fizetőeszközben kívánja megfizetni a bérbeadó részére;
h) olyan ügyfelek, amelyek magas kockázatot jelentő földrajzi területeken rendelkeznek lakóhellyel:
– olyan országok, amelyekben a korrupcióérzékelési indexek, illetve nemzetközi szervezetek által elfogadott értékelő jelentések alapján magas szintű a korrupció vagy magas az egyéb büntetendő cselekmények száma,
– olyan országok, amelyek közismerten terroristák tevékenységét finanszírozzák vagy támogatják, vagy a területükön ismert terrorista szervezetek működnek,
i) stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett szervezet vagy ilyen ország állampolgárának jelenléte az ügyfél döntéshozói vagy tulajdonosi szerkezetében;
j) olyan ügyfelek, akik harmadik országok állampolgárai, és akik a tőketranszfer, ingatlanvásárlás, államkötvény-vásárlás, vagy gazdasági társaságokban történő részesedés-szerzés ellenében tartózkodási vagy letelepedési jogért vagy állampolgárságért folyamodnak;
k) az ügyfél olyan non-profit szervezet, amely vonatkozásában az alábbiakban felsorolt tényezők valamelyike fennáll:
– adószámmal nem rendelkezik,
– az ismert működési körülményeivel kapcsolatosan a Szolgáltatóban célszerűségi, ésszerűségi kétely merül fel,
– konfliktus zónákban, vagy azok közvetlen közelében szolgáltatási tevékenységet nyújt, vagy ilyen zónákban működő szervezetekkel van kapcsolatban;
l) az ügyfél vagy tényleges tulajdonosa – a többségi tulajdonú állami vállalat vezető tisztségviselője kivételével – kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy,
m) az ügyfél, vagy tényleges tulajdonosa bizalmi vagyonkezelő, kockázati- vagy magántőke alap
n) a Szolgáltató számára hozzáférhető adatbázisokban az ügyfél vonatkozásában felmerülő bármely körülmény, amely miatt indokolt az üzleti kapcsolatot megerősített eljárásban figyelemmel kísérni,
o) a Pmt. 17. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából;
p) nem személyes üzleti kapcsolat létesítése bizonyos biztonsági óvintézkedések nélkül: például a Szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz használata nélkül;
q) fentieken kívül minden olyan esetben, amelyet a Szolgáltató bármilyen okból kockázatosnak minősít.
Az üzleti kapcsolat fennállása alatt magas kockázatra vonatkozó tényezők különösen:
a) e Szabályzat II. fejezet B) pontjában (tipológia) meghatározott szempontok felmerülése esetén;
b) stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett szervezet vagy ilyen ország állampolgárának megjelenése az ügyfél döntéshozói vagy tulajdonosi szerkezetében vagy partnerei között;
c) ha az ügyfél, illetve az ügyfél tényleges tulajdonosa személyét illetően megadott adatok, nyilatkozatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel;

d) az ügyfél 25 millió forintot meghaladó mértékben készpénzben, vagy virtuális fizetőeszközben kívánja kiegyenlíteni az ingatlan vételárát;
e) bérbevételre vonatkozó ajánlat tétele esetén az ügyfél az 1 millió forintot meghaladó havi bérleti díjakat készpénzben, vagy virtuális fizetőeszközben kívánja megfizetni a bérbeadó részére;
f) az ügyfél tulajdonosi körébe külföldön bejegyzett – a Szolgáltató által nem ellenőrizhető tulajdonosi háttérrel rendelkező – gazdasági társaság vagy harmadik országos állampolgárságú természetes személy kerül.
6. Adatrögzítés az üzleti kapcsolat létesítésekor
Az ügyfél-átvilágítás során a Szolgáltató köteles rögzíteni az üzleti kapcsolat vonatkozásában az alábbi adatokat:
a) szerződés típusa (megbízás, előszerződés, adásvétel, csere, bérlet);
b) szerződés tárgya (ingatlanközvetítési szolgáltatás, ingatlan tulajdonjogának adásvétele, cseréje);
c) időtartama (határozott, vagy határozatlan idejű szerződés);
d) ügyfél kockázati szintje: (átlagos/magas/alacsony) (magas/alacsony indokolással);
e) teljesítés körülményei (hely, idő, mód);
f) üzleti kapcsolat célja és tervezett jellege (ingatlan adásvétel, csere, bérbeadás, bérbevétel).
A Szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján:
a) az üzleti kapcsolat létesítését a kijelölt vezetője jóváhagyásához kötheti;
b) kéri ügyfelétől a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását és ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.
7. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring)
Az ügyfél-átvilágítás kötelező eleme a monitoring tevékenység. A Szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok és okiratok, valamint az ügyfél kockázati szintjének meghatározása naprakészek legyenek, köteles kockázati besorolástól függő rendszerességgel ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésére álló adatokat. Ha az ellenőrzés során a Szolgáltatónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi a kétség kizárásához szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a Szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban bekövetkezett változásokról, ezért az ügyfél e kötelezettségét a szerződésben javasolt szerepeltetni. A Szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét írásban felhívni az adatváltozások közlésének kötelezettségére. Ezt célszerű ingatlanközvetítő esetében a megbízási szerződésben, a saját tulajdonú ingatlan értékesítését végző szolgáltató esetében a vételi ajánlaton vagy az előszerződésben rögzíteni.
A Szolgáltató köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is – annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e a Szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival és ez alapján szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedések végrehajtására.
A Szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – köteles különös figyelmet fordítani valamennyi szokatlan, vagy jogszerű cél nélküli eseményre, tevékenységre, ügyletre, amelyre a szolgáltatás nyújtása során rálátása keletkezik az ügyfele vonatkozásában. Szokatlan ügylet lehet például, ha az ügyfél az általa megvásárolni kívánt ingatlan vételárát a korábbi nyilatkozatával ellentétben kizárólag készpénzben vagy virtuális fizetőeszközben kívánja kiegyenlíteni.
A Szolgáltató a monitoring tevékenység során felülvizsgálja és – szükség esetén – módosítja a megállapított kockázati kategóriát. A Szolgáltató az ügyféllel való üzleti kapcsolat fennállása alatt folytatott monitoring tevékenysége során legalább évente felülvizsgálja az ügyfelei kockázati kategóriák szerinti besorolását. Új típusú pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási kockázat felmerülése, beazonosítása esetén a Szolgáltató a belső kockázatértékelését soron kívül felülvizsgálja.
A megállapított kockázati kategória felülvizsgálata az üzleti kapcsolat alapját képező szerződés lényeges tartalmát befolyásoló új körülmény felmerülésekor és az azonosított kockázat szintjének megváltozásakor is szükséges.
A kockázati kategória módosítása új, a kockázati kategóriához igazított adattartalommal rendelkező ügyfél-átvilágítási adatlap kitöltésével történik. A Szolgáltatónál a kijelölt vezető végzi a kockázati kategóriákba sorolást, illetve annak felülvizsgálatát is. Az alacsony és magas kockázati kategóriába sorolt ügyfelek esetében az adatlap, vagy egy, az ügyfél-átvilágítás dokumentációjához csatolt feljegyzés tartalmazza a kategóriába sorolás indokát. A felülvizsgálatok alkalmával elég a nyilvántartásban a felülvizsgálat dátumát szerepeltetni, ha nem történt változás a kockázati kategóriában. Amennyiben a felülvizsgálat során az kerül megállapításra, hogy a kockázati besorolásban változás történt, a dátum mellett a fentiek szerint rögzíteni kell az alacsonyabb vagy magasabb kockázati kategóriába sorolás rövid indokolását is.
8. Megerősített eljárás, kockázatok csökkentése és kezelése érdekében meghatározott belső eljárásrend
A Szolgáltató fokozott ügyfél-átvilágítás feltételeinek fennállása esetén a monitoring tevékenységet megerősített eljárásban végzi. A megerősített eljárás kiterjed az azonosított kockázatok kezelésére és csökkentésére. Ennek keretében a Szolgáltató vizsgálja, hogy szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedés végrehajtására. A Szolgáltató a monitoring tevékenység eredményeképpen felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja a megállapított kockázati kategóriát.
A megerősített eljárás keretén belül lefolytatott intézkedés eredményeként csökkentett kockázat nem minden esetben okozza a kockázati kategória változását.
Esetpélda: Kiemelt közszereplő ügyfél esetében a magas kockázati kategóriába való besorolása nem változik akkor sem, ha a Szolgáltató a megerősített eljárás eredményeként megállapítja, hogy az ügyletben szereplő pénzeszköz forrása hitelt érdemlően igazolásra került. Tehát a kockázatokat kezelte, csökkentette, de a kockázati kategóriát nem változtatta meg.
Megerősített eljárásban a Szolgáltató az alábbi kockázatcsökkentő intézkedéseket teszi:
a) kiemelten figyelemmel kíséri, hogy az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatok, okiratok, nyilatkozatok naprakészek legyenek, és kétség esetén ismételten elvégzi a szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, hogy megbizonyosodjon azok helytállóságáról;

b) ha az ügyfél által kapcsolattartásra megadott módokon – a szolgáltatás jogszabályoknak megfelelő végzéséhez szükséges kommunikáció szükségességét figyelembe véve – nem tud az ügyféllel kapcsolatba lépni az üzleti kapcsolat fennállása alatt, megkísérli három hónapon belül legalább két alkalommal, igazolt módon, írásban felszólítani az ügyfelet – a lehetséges jogkövetkezményekre való egyidejű figyelmeztetés mellett – a Szolgáltatóval való kapcsolat felvételére; a kapcsolatfelvétel sikertelensége esetén a Szolgáltató megvizsgálja, hogy szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedés végrehajtására;
c) Szolgáltató a rendelkezésére álló eszközök, eljárások, illetve az ügyféllel folytatott kommunikáció segítségével elemzi és értékeli az ügyfele magatartását, működési körülményeit és tevékenységét, annak fokozott vizsgálata céljából, hogy szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedés végrehajtására;
d) a pénzeszköz, vagy a vagyon forrására vonatkozó nyilatkozatot kér az ügyféltől, amennyiben a szolgáltatás nyújtása során releváns pénzeszköz került a Szolgáltató látókörébe; és
e) kijelölt vezetője fokozott figyelemmel követi az ügyfél tevékenységét, ügyleteit.
f) minden további intézkedés a Szolgáltató részéről, amely az ügyfél jogkövető magatartásának ellenőrzését szolgálja.
A megerősített eljárás befejezését a Szolgáltató írásban rögzíti, amely tartalmazza a Szolgáltató megerősített eljárás során tett megállapításait, valamint az eljárás befejezésének indokát és időpontját. Ha a megerősített eljárás eredményeként a Szolgáltató bejelentést tesz a pénzügyi információs egység részére, úgy a bejelentés tartalmazza a megállapításokat. Amennyiben a megerősített eljárás eredményeként az kerül megállapításra, hogy az ügyfél tevékenysége nem tartozik bejelentési kötelezettség alá, úgy elég ezt feljegyzésszerűen rögzíteni az ügyfél dossziéban, vagy elektronikus formában a kijelölt vezető által használt számítástechnikai rendszerben.
9. A pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzésének és igazolásának belső eljárási rendje
A Szolgáltató köteles a pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információkat és igazolásokat beszerezni az alábbi esetekben:
– ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy;
– a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítése előtt az ügyfél és a tényleges tulajdonos pénzeszközei és a vagyona forrására vonatkozóan.
Egyéb, e Szabályzatban magas kockázatba sorolt esetekben a Szolgáltató kérheti a pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információkat és igazolásokat.
A vagyon forrását igazoló nyilatkozatot a Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. Az 1. pont a természetes személy ügyfél, a 2. pont a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében töltendő ki.
A pénzeszköz forrásának igazolásául az ügyletben szereplő pénzeszközök törvényes forrását megerősítő adat, vagy igazoló dokumentum fogadható el. Például: hagyatékátadó végzés, kereset/jövedelem igazolás, nyeremény igazolás stb. Az igazolásul bemutatott dokumentum másolatban az ügyfél-átvilágítási dokumentációhoz csatolandó.

C. Ügyfél-átvilágítás során felvett adatok ellenőrzése, kétség alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények
A Szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére az alábbi igazolható módokon:
a) okiratok alapján, amelyeket az ügyfél képviselője mutat be (pl.: külföldi cégbejegyzésről szóló okirat, külföldi hatóság által kiállított személyazonosságot igazoló okmány másolata stb.);
b) nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásokban, adatbázisokban (céginformációs adatbázis, interneten kereséssel elérhető adatok, stb.);
c) olyan törvényesen hozzáférhető nyilvántartásokban, adatbázisokban, amelyek tartalma a Szolgáltató számára megismerhető (például: a Takarnet adatbázisából elérhető adatok stb.).
Amennyiben kétség merül fel, akkor a Szolgáltató az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel.
Az ügyfél-azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség különösen a következő esetekben kell, hogy felmerüljön a Szolgáltató ügyfél-átvilágítást végző képviselőjében:
a) amennyiben külföldi állampolgár olyan úti okmánnyal igazolja magát, amely vonatkozásában kétség merült fel az okmány érvényességével (hitelességével) kapcsolatosan (okmányvédelmi elemek hiányoznak, vagy manipuláltnak tűnnek);
b) a személyazonosító okmányon található aláírás feltűnően eltér az ügyfél Szolgáltató előtt adott aláírásától.
A tényleges tulajdonos, illetve a tényleges irányítást gyakorló személy kilétével kapcsolatban kétség különösen a következő esetekben kell, hogy felmerüljön a Szolgáltató ügyfél-átvilágítást végző képviselőjében:
– az ügyfél-társaságban olyan külföldi bejegyzésű szervezet tag van, amelynek a –
nyilatkozatban szereplő – természetes személy tulajdonosai a Szolgáltató számára nem ellenőrizhetőek a bemutatott okirat, nyilvános adatbázis, vagy a Szolgáltató számára hozzáférhető más hiteles adatbázis alapján;
– a vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyfél társaságban, ugyanakkor a szerződéskötéskor önállóan nem képes nyilatkozni, a vele együtt érkező másik személy nyilatkozik a társaság nevében a Szolgáltatónál, akinek személye a társasághoz a céges okmányok alapján nem köthető, vagy telefonon kapja meg a szükséges információkat a válaszadáshoz;
– a vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyfél társaságban, de megjelenése, képességei alapján nem feltételezhető, hogy a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátására, felügyeletére alkalmas lenne;
– az ügyfél szervezet Szolgáltató előtti képviseletét olyan személy látja el, akiről a rendelkezésre álló információk, meghatalmazások alapján feltételezhető, hogy a tényleges irányítást e személy látja el, mert a társaság vezető tisztségviselője elérhetetlen a Szolgáltató számára;
– természetes személy ügyfél esetében bármely körülmény, amely arra utal, hogy az ingatlan tulajdonjogát színlelt szerződés alapján kívánja megszerezni. (stróman)

Ha az átvilágítás során az ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével, illetve a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatos kétség megnyugtatóan nem szűnik meg, akkor az ügyféllel üzleti kapcsolat nem létesíthető, illetve az üzleti kapcsolatot meg kell szűntetni, ha a kétség az üzleti kapcsolat fennállása során az ügyfél szervezetben bekövetkezett változás során merült fel.
A Szolgáltató a Szabályzat IV. fejezetében meghatározott bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az ügyfél által kezdeményezett, de kétség miatt létre nem jött üzleti kapcsolat miatt, továbbá, ha az ügyfél közreműködésének hiánya, vagy félrevezető tevékenysége miatt az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket nem tudja végrehajtani.
D. Egyszerűsített, fokozott és speciális ügyfél-átvilágítás
A Szolgáltató a Szabályzatban rögzített feltételeknek megfelelő alacsony kockázatú esetekben az alábbi ügyfél-átvilágítási intézkedéseket végzi:
Az alacsony kockázati kategória alkalmazását a Szabályzatban meghatározott ténylegesen fennálló feltétellel kell igazolni.
Egyszerűsített ügyfél-átvilágítást a Szolgáltató az ügyfél személyes megjelenése hiányában
– a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján,
– vagy az ügyfél által postai úton küldött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján,
– az ügyfél által az ügyfél azonosított elektronikus levelezési címéről (e-mail) biztonságosan küldött vagy a Szolgáltató által az ügyféllel való kapcsolattartás érdekében üzemeltetett elektronikus felületre feltöltött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján, vagy
– az okiratmásolatokat és nyilatkozatokat magába foglaló jognyilatkozatokat is tartalmazó, az azokban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas, az ügyfél által a Szolgáltató részére hozzáférhetővé tett elektronikus dokumentumok alapján is elvégezheti. (a Szolgáltató saját honlapján az ügyfél-átvilágításhoz biztosított felület)
A Szolgáltató az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során köteles rögzíteni az ügyfél alacsony kockázati szintjét, illetve a besorolás indokát, az üzleti kapcsolatra vonatkozó további adatokat azonban nem. Az adatok rögzítése helyettesíthető a személyazonosság (jogi és természetes személy esetében is) igazolása érdekében bemutatott okirat, vagy közhiteles nyilvántartásból adatlekérés eredményének – jól olvasható adattartalommal – történő másolatával.
A Szolgáltatónak egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során azonosított ügyfele vonatkozásában is végeznie kell a monitoring tevékenységet.
A Szolgáltató haladéktalanul elvégzi a magasabb kockázati szintnek megfelelő ügyfél-átvilágítást, ha az ügyfél vonatkozásában eltérő kockázati szintre vonatkozó adat került beszerzésre a tényleges tulajdonosi nyilatkozat, a kiemelt közszereplői nyilatkozat, vagy a monitoring tevékenység során.

Fokozott ügyfél-átvilágítást a Szolgáltató akkor alkalmaz, ha az ügyfél magas kockázatú:
A felsorolt, fokozott ügyfél-átvilágítás végrehajtását igénylő esetekben a Szolgáltató az általános intézkedéseken felül előírhatja, hogy:
a) az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a Szolgáltató a Szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerül sor;
b) az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését a Szabályzatában meghatározott megerősített eljárásban hajtja végre;
c) stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó tényleges tulajdonos(ok), illetve a kiemelt közszereplő, vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy vonatkozásában a Szolgáltató köteles a pénzeszköz vagy vagyon forrására vonatkozó információkat rögzíteni;
fentieken túl:
d) beszerezheti az ügyfél és a tényleges tulajdonos pénzeszközei és vagyona forrására vonatkozó információkat;
e) a tényleges tulajdonos vonatkozásában elvégezheti személyesen, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján vagy hiteles másolat kiállítására jogosult hatóság közreműködésével a személyazonossági igazoló ellenőrzésre irányuló intézkedéseket;
f) a Pmt. 17. § (1) bekezdés szerinti távoli ügyfél-átvilágítás esetében kéri a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében megkövetelendő okiratok hiteles másolatát. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha
– azt közjegyző, vagy magyar külképviseleti hatóság a másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette, vagy
– a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.
Speciális ügyfél-átvilágítás
Olyan összetett üzleti kapcsolatok létesítése során, ahol a szerződéses kapcsolatban egyszerre több, ügyfél-átvilágítással érintett ügyfél található, a Szolgáltató ügyfelenként elvégzi az ügyfél-átvilágítást, valamint a kockázati besorolásuk tekintetében figyelemmel van a kapcsolat együttes kockázati jellegére.
A legmagasabb kockázati kategóriába tartozó ügyfél besorolása határozza meg az üzleti kapcsolat kockázati szintjét.
Például: a saját tulajdonú ingatlan üzletszerű adásvétele tevékenységet folytató szolgáltató (a továbbiakban: Eladó) a tulajdonában lévő nagy értékű ingatlant két, élettársi közösségben lévő természetes személy vevő részére értékesíti úgy, hogy a vételárba beszámít a vevők külön tulajdonában lévő két kis értékű ingatlant is. A vevők közül az egyik magyar állampolgár, aki az Eladó távoli ismerőse, a másik vevő jemeni állampolgár.
Mivel a jemeni állampolgár vevő stratégiailag hiányos, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország állampolgára, ezért az üzleti kapcsolatot magas kockázatúnak kell besorolni és a vevők vonatkozásában fokozott ügyfél-átvilágítást kell elvégezni.

E. Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredménye elfogadásának belső eljárási rendje
A Szolgáltató – saját felelősségére – jogosult elfogadni bármely más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat ügyfél-átvilágítás céljából, ha a másik szolgáltató:
a) Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel, fiókteleppel, vagy telephellyel rendelkezik, vagy
b) nem felel meg az előző pontban leírtaknak, de a Pmt.-ben meghatározott ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz és van a Pmt.-ben meghatározottakhoz hasonló felügyeleti szerve, vagy székhelye, fióktelepe, telephelye olyan harmadik országban van, amely a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.
Az ügyfél-átvilágítás eredménye elfogadásának nem jelenti akadályát, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt.-ben meghatározottakkal. Ugyanakkor a Pmt.-ben előírt, hiányzó adatokat az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató köteles pótolni.
Nem fogadható el az olyan országban végzett ügyfél-átvilágítás eredménye, amely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül. (Kivételt képez ez alól a Pmt. 62. §-ban meghatározott csoportszintű politika szerinti eljárás.)
Az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat bármely szolgáltató csak az ügyfele kifejezett hozzájárulása esetén adhatja át más szolgáltató részére.
Az adatokat átadó és az adatokat elfogadó szolgáltató megállapodását követően az adatokat átadó szolgáltató az adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében készített okirat másolatokat haladéktalanul átadja az adatokat elfogadó szolgáltató részére annak írásbeli kérése alapján.
Kiszervezett tevékenység esetében a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezés és ügynöki tevékenységet végző az e fejezetben tárgyaltak szempontjából a Szolgáltató részének minősülnek.
F. Ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák
A Szabályzat III. fejezetének B. pontjában szereplő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve folyamatosan az üzleti kapcsolat fennállása alatt kell elvégeznie a Szolgáltatónál az erre a feladatra kijelölt vezetőnek vagy foglalkoztatottnak.
Az ügyfél-adatok beszerzése már az üzleti kapcsolat létrejötte előtt a leendő ügyfél képviselőjével folytatott előzetes beszélgetés során kezdetét veszi. A Szolgáltató képviselője már ebben a kezdeti szakaszban megtudja az ügyfél szervezet és a képviselője nevét. Ezek az információk már elegendőek a meghiúsult (megkísérelt) üzleti kapcsolat során tapasztalt bejelentésre okot adó körülmény alkalmával tett bejelentés esetén az ügyfél azonosításához.
Az üzleti kapcsolat létesítésével egyidejűleg végrehajtott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése során a Szolgáltató képviselőjének törekednie kell arra, hogy a természetes személy ügyfélről, illetve az ügyfél szervezet vezetéséről, tulajdonosairól, tevékenységéről a lehető legtöbb információt beszerezze, amely alapján a kockázati kategóriába történő besorolást is el tudja végezni.

Az üzleti kapcsolat létesítésekor az ügyfél képviselőjét tájékoztatni kell, hogy a Pmt. vonatkozó rendelkezései alapján történik az adatok felvétele és az okmányok másolása. Továbbá írásban fel kell hívni a figyelmét a rögzített adatokban bekövetkezett változások esetén történő – 5 munkanapon belüli – tájékoztatási kötelezettségére.
A Szolgáltató számára hozzáférhető nyilvántartásokban, illetve nyilvános adatbázisokban az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat ellenőrizni kell. Ha nincs a hozzáférhető adatbázisokban erre vonatkozó adat, akkor az ügyfél képviselőjét fel kell szólítani igazoló okirat bemutatására.
Az ügyfél-szervezet azonosított tényleges tulajdonosai vonatkozásában – a Szabályzat későbbi fejezetében részletezett – a pénzügyi, vagyoni korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos szűrést el kell végeznie a Szolgáltatónál erre kijelölt személynek.
Az üzleti kapcsolat fennállása során törekedni kell az ügyfél tényleges tevékenységének megismerésére, a szokatlan körülmények hátterének feltérképezésére. Az üzleti kapcsolat során folytatott monitoring tevékenység következtében az ügyfél kockázati kategóriába sorolása megváltozhat.
Az ügyfél-átvilágítás során tapasztalt bejelentésre okot adó körülmény felmerülése esetén az ügyfél-átvilágítást végző személy a kijelölt személy részére bejelentést tesz az erre a célra rendszeresített – Szabályzat 4. számú mellékletben szereplő – adatlap kitöltésével és átadásával.
G. Az ügyfél-átvilágítás Szolgáltatónál alkalmazott belső eljárási rendje
Az ügyfél azonosításának, az ügyfél kockázati szintbe történő besorolásának, a személyazonosság igazoló ellenőrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének, – ennek során az ügyfél kockázati szintje ellenőrzésének és a kockázati szint változása esetén megteendő intézkedéseknek – valamint az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok, okiratok naprakészen tartásának (a továbbiakban együtt: ügyfél-átvilágítás) a Szolgáltatónál alkalmazott belső eljárási rendje:
Az adatok felvételét, okiratok ellenőrzését, másolását az értékesítési asszisztenesek, vagy maguk az értékesítési kollégák végzik a pénzmosási szabályzat alapján.
Az adatok rögzítése oly módon történik, hogy a kitöltött és aláírt ügyfélnyilatkozatot, valamint a lefotózott okiratokat fel kell tölteni a Sales Technology Partner Kft szerverére. A feltöltött dokumentumot ellenőrizni szükséges, hogy megfelelő minőségű és megnyitható. Amennyiben a fájlok minősége megfelelő az elkészítette fotókat a ellenőrzést végző kolléga eszközéről azonnali hatállyal törölni szükséges.
A rögzített adatok tárolása a Sales Technology Partner Kft szerverén történik. Dedikált pénzmosási adatok mappában a naptári év és azon belül adott hónap elnevezésű mappában. Azon átvilágítások esetében, ahol bármilyen gyanú felmerül ott a gyanús ügyek mappába kell áthelyezni másolati formában az átvilágítási anyagát az adott ügyfélnek, melyet a pénzmosás elleni vezető ellenőriz a NAV Pénzmosás elleni és Információs Irodába történő beküldés előtt.
A jelen Szabályzat 1. és 2. számú melléklet szerinti adatlapok vezetése és scennelt változatának feltöltése kötelező minden alkalmazottnak és alvállalkozó partnernek a pénzmosási adatok mappába.
A pénzmosási adatok mappa legalább havonta történő elektronikus másolatának elkészítése szükséges archiválási célzattal. A papír alapú dokumentumokat a pénzmosás elleni dossziéban szükséges elhelyezni a székhelyen található irodában.
Az ügyfél átvilágítási adatok minden esetben rögzíteni szükséges saját folyamat és szabályzatnak megfelelően. Más szolgáltató átvilágítását a jelen szabályzat nem teszi lehetővé.
Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kíséréséért az ügyfélgazda értékesítők és asszisztenseik a felelősek. Az ügyfeleikkel kapcsolatos negatív változás esetén azonnali hatállyal jelezni kell a pénzmosás elleni felelősnek a felmerült gyanút és két munkanapon belül írásban dokumentált döntéssel a pénzmosás gyanút bejelenteni.
A pénzmosás elleni vezető köteles havonta minden 4. ügyletet, de legalább havonta 10 ügyletet utólagosan ellenőrizni.
A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása érdekében a szűrő-monitoring rendszer üzemeltetéséért a pénzmosás elleni felelős vezető a felelős.

IV. A Bejelentés
A. A kijelölt személy(ek) adatai
Pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a dolog (vagyon) büntetendő cselekményből való származása esetén az alábbi személy továbbítja a bejelentést a pénzügyi információs egységnek.
Pmt. szerinti kijelölt személy:
Név: Forró Attila
Beosztás: ügyvezető igazgató
Közvetlen telefonszám: 06707080095
Elektronikus elérhetőség: forro.attila@salestechnologypartner.hu
Ha a Szolgáltató ügyfeleinek kötelező szűrése során megállapításra kerül, hogy valamely ügyfél szervezet tényleges tulajdonosa, vezető tisztségviselője, illetve a külföldön bejegyzett – ügyfél-, vagy ügyfélben tag – szervezet pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, úgy a bejelentést az alábbi személy továbbítja a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek.
Kit. szerinti kijelölt személy adatai:
Név: Forró Attila
Beosztás: ügyvezető igazgató
Közvetlen telefonszám: 06707080095
Elektronikus elérhetőség: forro.attila@salestechnologypartner.hu

Kijelölt személy a Szolgáltató vezetője, vagy alkalmazottja lehet.
A bejelentés továbbítását a kijelölt személy nem tagadhatja meg.

A kijelölt személy(ek) adatairól, illetve az adatokban bekövetkezett változásokról a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodát a Szolgáltató a VPOP_KSZ17 számú nyomtatvány kitöltésével és megküldésével tájékoztatja. A tájékoztatást a tevékenység megkezdését, vagy az adatokban történt változás bekövetkezését követő 5 munkanapon belül kell a Szolgáltatónak az Általános Nyomtatványkitöltő Keretrendszerben kitölteni és megküldeni a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részére (Ügyfélkapun, Cégkapun keresztül).
A nyomtatvány és a kitöltési útmutató az alábbi hivatkozáson érhető el:
http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_vam/VPOP_KSZ17.html *
B. A kijelölt személy részére történő adattovábbítás belső eljárási rendje
Pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a dolog (vagyon) büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a Szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, segítő családtagja (alvállalkozója, ügynöke, értékesítési tanácsadója, franchise/alfranchise partnere) kitölti a Szabályzat 4. számú mellékletét és azt igazolható módon átadja a Pmt. szerint kijelölt személy részére. A Pmt. szerinti kijelölt személy a Szabályzat 4. számú melléklete alapján az esetlegesen szükséges további információk beszerzését követően a bejelentést jelen fejezet C) pontjában részletezett módon megküldi a pénzügyi információs egység részére.
Amennyiben a Szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, segítő családtagja (alvállalkozója, ügynöke, értékesítési tanácsadója, franchise/alfranchise partnere) az ügyfelek kötelező Kit. szerinti szűrése során megállapítja, hogy valamely ügyfél szervezet tényleges tulajdonosa, vezető tisztségviselője, illetve a külföldön bejegyzett – ügyfél-, vagy ügyfélben tag – szervezet pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, vagy a rendelkezésre álló adatok egyezősége folytán nagy valószínűséggel alanya, úgy a Kit. szerinti kijelölt személyt erről írásban, igazolható módon tájékoztatja. A Kit. szerinti kijelölt személy a konszolidált szankciós listán a lekérdezés eredményéről megbizonyosodik, majd a C) pontban részletezett módon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek bejelentést tesz.
Amennyiben a Szolgáltatónál kizárólag egy személy végzi a szolgáltatást, bejelentésre okot adó adat, tény, körülmény észlelésekor, illetve abban az esetben, ha megállapítja, hogy valamely ügyfél szervezet tényleges tulajdonosa, vezető tisztségviselője, illetve a külföldön bejegyzett – ügyfél-, vagy ügyfélben tag – szervezet pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, vagy a rendelkezésre álló adatok egyezősége folytán nagy valószínűséggel alanya, a C) pontban részletezett módon, haladéktalanul bejelentést tesz.
Amennyiben a Szolgáltató alvállalkozót, ügynököt, értékesítési tanácsadót franchise/alfranchise partnert) alkalmaz a szolgáltatásban, akkor azok vezetője, vagy foglalkoztatottja a Szabályzat 4. számú mellékletének kitöltésével és igazolt átadásával értesíti a Szolgáltatónál Pmt. és/vagy Kit. szerinti kijelölt személyt arról, hogy bejelentésre okot adó körülményt észlelt a Szolgáltató ügyfelei viszonylatában.
C. Pmt., Kit. szerinti bejelentés megtétele
A Pmt.-ben és a Kit.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségét a Szolgáltató egyaránt az alábbi hivatkozáson található VPOP_PMT17 elnevezésű dokumentum Általános Nyomtatványkitöltő Keretrendszerben történő kitöltésével, a rendelkezésre álló mellékletek csatolásával és a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részére történő megküldésével teljesítheti ügyfélkapun, cégkapun keresztül.
A nyomtatvány és a kitöltési útmutató az alábbi hivatkozáson érhető el.
https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_vam/VPOP_PMT17.html *
A kitöltött nyomtatvány hatóság részére történő továbbítására az A) pont szerinti kijelölt személy(ek) jogosult(ak) a Szolgáltató részéről. A bejelentés beérkezéséről a Szolgáltató elektronikus úton értesítést kap a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodától.
Bejelentési kötelezettség akkor keletkezik a Szolgáltatónál, ha a Szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, segítő családtagja (alvállalkozója, ügynöke, értékesítési tanácsadója, franchise/alfranchise partnere) pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy dolog (vagyon) büntetendő cselekményből való származására utaló körülményt észlel a tevékenysége során valamely ügyfele viszonylatában. E körülmények feltárásához nyújt segítséget a Szabályzat II. fejezetében felsorolt ügyletek listája (tipológia), amely a szolgáltatás során előforduló legjellemzőbb, bejelentés alapjául szolgáló indikátorokat tartalmazza.
A Szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, segítő családtagja (alvállalkozója, ügynöke, értékesítési tanácsadója, franchise/alfranchise partnere) a bejelentésre okot adó adat, tény, körülmény felmerülését az ügyfél által kezdeményezett, de létre nem jött megbízási szerződés esetében is köteles vizsgálni. Bejelentés megtételére adhat okot az a körülmény is, ha az ügyfél-átvilágítási intézkedések nem voltak elvégezhetőek, és emiatt az üzleti kapcsolat létesítése megtagadásra, illetve a már fennálló üzleti kapcsolat megszüntetésre került.
A bejelentés megtétele nem eredményezi jogszabály vagy szerződés által adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegését.
A Szolgáltató vezetőjét, foglalkoztatottját, segítő családtagját (alvállalkozóját, ügynökét, értékesítési tanácsadóját, franchise/alfranchise partnerét) – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.
A hatályos Btk. alapján, aki a Pmt.-ben előírt bejelentési kötelezettségének (szándékosan) nem tesz eleget, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bejelentési kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés keretében a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda vizsgálja. Ennek során a tevékenység folytatásához szükséges szakmai tapasztalatot és a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok ismeretét alapul véve a Szolgáltató kockázatértékelési gyakorlatát is vizsgálva szúrópróbaszerűen ellenőrzi, hogy megfelelő figyelmet fordít-e a bejelentés alapjául szolgáló adatok, tények körülmények felismerésére és a bejelentés megtételére.
D. Titokvédelmi rendelkezések
A bejelentés teljesítéséről, annak tartalmáról a Szolgáltatónál csak a bejelentést kezdeményező személy, a kijelölt személy, az adatok kezelésére jogosult személy és a kijelölt vezető szerezhet tudomást.
A Pmt.-ben előírt – hatóságok részéről történő megkeresés alapján – adatszolgáltatás teljesítéséről a Szolgáltató részéről csak a kijelölt vezető és azon foglalkoztatottak szerezhetnek tudomást, akiknek a közreműködése az adatszolgáltatás teljesítéséhez feltétlenül szükséges.

A Szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfél-átvilágítás során rögzített személyes adatok kezelése csak a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek teljesítésével összhangban történjen, továbbá illetéktelen személy az adatokhoz, iratokhoz, okirat másolatokhoz ne férjen hozzá.
A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda felügyeleti tevékenysége keretében, illetve operatív elemzése során küldött megkeresése kapcsán jogosult megismerni a titokvédelmi rendelkezéssel védett adatokat.
A Pmt. 54. § (4) és (5) bekezdése lehetőséget biztosít az ott meghatározott feltételek megléte esetén, hogy a szolgáltatók felfedés tilalma alá tartozó információkat fedjenek fel egymás között.
V. Ügylet felfüggesztése
A Szolgáltató felfüggeszti az ügylet teljesítését, ha azzal kapcsolatban olyan bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény merül fel, amelynek ellenőrzéséhez a Szolgáltató a pénzügyi információs egység azonnali intézkedését látja szükségesnek. A Szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységnek annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.
A Szolgáltató az ügylet felfüggesztése során az ügyfelet tájékoztatja, hogy az ügylet technikai hiba miatt nem teljesíthető (vagy más olyan indokot közöl az ügyféllel, amely nem utal az ügylet felfüggesztés tényére, ugyanakkor megmagyarázza az ügylet teljesítésének késedelmét). A Szolgáltató kijelölt vezetője meghatározza, hogy az ügylet felfüggesztésével kapcsolatosan mely szervezeti egységnek keletkeznek feladatai és azt hogyan hajtsák végre.
A Szolgáltató biztosítja, hogy
a) a felfüggesztés tényéről tudomással bíró foglalkoztatott megismerje az ügyfélnek adandó tájékoztatás szerinti eljárás menetét,
b) a felfüggesztés teljesítéséhez csak a szükséges személyeket vonja be,
c) a felfüggesztési kötelezettség teljesítésére utaló adat, tény, illetve körülmény felmerülésekor a kijelölt személy telefonon értesíti a pénzügyi információs egységként működő hatóságot és a tőle kapott instrukciók szerint jár el, valamint
d) a felfüggesztés ideje alatt a telefonos kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként működő hatósággal a kijelölt személy akadályoztatása esetén is folyamatos legyen.
A Szolgáltató az általa vezetett nyilvántartáson belül az ügylet felfüggesztését igazoló iratot, vagy annak másolatát elkülönítetten kezeli.
VI. Adatok kezelése, megőrzése
A szolgáltatásban feladatokat ellátó vezető, foglalkoztatott, segítő családtag (alvállalkozó, ügynök, értékesítési tanácsadó, franchise/alfranchise partner)) az ügyfél-átvilágítási intézkedések során a Szolgáltató birtokába jutott személyes adatokat – ideértve a pénzeszköz és vagyon forrására vonatkozó információkat is – kizárólag a Pmt.-ből eredő feladatainak végrehajtása céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben ismerheti meg és kezelheti. A üzleti kapcsolat megszűnésétől számított 8 évig jogosult a Szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, nyilatkozatokat, és okirat másolatokat nyilvántartani és kezelni.

A Szolgáltató az üzleti kapcsolat megszűnésétől számított 8 évig köteles megőrizni:
a) az ügyfél-átvilágítási kötelezettség során birtokába jutott személyes adatnak nem minősülő adatokat,
b) minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett adatot, iratot,
c) az ügyfél-átvilágítás során birtokába jutott okiratot, illetve okiratok másolatát,
d) a bejelentés teljesítését igazoló iratot,
e) a pénzügyi információs egység részére teljesített adatszolgáltatáshoz kapcsolódó iratokat, iratmásolatokat.
A Szolgáltató a megőrzési határidő leteltét követően köteles haladéktalanul törölni, illetve megsemmisíteni a fentiekben felsorolt adatokat, iratokat, okiratmásolatokat kivéve, ha a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda, nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság megkeresésében a megőrzési határidő meghosszabbítására intézkedett a Szolgáltató felé. Az iratmegőrzési határidő ebben az esetben az üzleti kapcsolat megszűnését követő maximum 10 év lehet, ha nevezett hatóságoknak folyamatban lévő, vagy jövőben megindítandó eljárás lefolytatásához van szükségük a Szolgáltató által kezelt adatokra, iratokra, okiratmásolatokra.
A hatóságok az eljárás jogerős lezárásáról vagy a megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról a Szolgáltatót haladéktalanul értesítik, ha a megőrzési határidő meghosszabbítását kérték.
A kijelölt vezető köteles gondoskodni arról, hogy a Szolgáltatónál a fentiekben leírt adatkezelési előírások maradéktalanul betartásra kerüljenek és az adat, iratmegőrzési határidő leteltét követően az adatok, iratok, okirat másolatok haladéktalanul törlésre, megsemmisítésre kerüljenek.
Fenti kötelezettség teljesítése miatt fontos az iratmegőrzési határidő pontos betartása céljából az ügyfél-átvilágítási dokumentáción rögzíteni az üzleti kapcsolat megszűnésének időpontját.
VII. Foglalkoztatottak védelmére, képzésére vonatkozó előírások
A Szolgáltató a képzéseket a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda, mint felügyeletet ellátó szerv által kialakított tematika, illetve oktatási anyag szerint bonyolítja le.
A Szolgáltató képzést tart minden olyan esetben, amikor a Szabályzat módosítására van szükség, de legalább évente egy alkalommal valamennyi, a tevékenység ellátásában részt vevő foglalkoztatott részére. A tevékenység ellátásában részt vevő új foglalkoztatott képzését a belépést követő 15 napon belül el kell végezni.
A képzések a következő témaköröket tartalmazzák:
a) a Szabályzat foglalkoztatottakra vonatkozó elemei a belső eljárási rend figyelembevételével,
b) a pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a dolog (vagyon) büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény megállapításakor figyelembe veendő szempontok, és
c) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezések foglalkoztatottakat érintő elemei.

A tevékenység ellátásában részt vevő foglalkoztatott számára nyújtott képzéssel egyenértékű képzést szervez a Szolgáltató az alvállalkozó, ügynök, értékesítési tanácsadó, franchise/alfranchise partner részére is.
A Szolgáltató tevékenysége végzésében részt vevő foglalkoztatott joga és kötelezettsége megismerni, hogy a Pmt.-ben és a Kit.-ben előírt kötelezettségek Szolgáltató által történő végrehajtása során milyen feladatokat kell ellátnia. A kijelölt vezető gondoskodik arról, hogy a fenti jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos feladatait jogszerűen ellátó foglalkoztatottat a Szolgáltató részéről a feladatának végrehajtása miatt semmilyen hátrány ne érje.
Továbbá a kijelölt vezető biztosítja a foglalkoztatott részére, hogy a meghatározott feladatának végrehajtása során adódó problémák esetén segítő, támogató közreműködést kapjon.
Jogellenes a Szabályzat alapján, vagy a pénzügyi információs egységnek pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása gyanúja miatt tett bejelentés következtében meghozott, a bejelentő – ideértve a Szolgáltató foglalkoztatottjai és képviselői – számára hátrányos intézkedés, így különösen a munkáltatónak a munkavállaló szempontjából hátrányos vagy megkülönböztető intézkedése. Az ilyen intézkedés ellen panasszal vagy jogorvoslati kérelemmel élhet az, akit a hátrányos intézkedés érintett a Pmt. alapján.
A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részére történő bejelentésből a bejelentésre okot adó körülményt észlelő foglalkoztatott személyes adatai nem szabad, hogy megállapíthatóak legyenek.
A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda által javasolt oktatási tematikát a Szabályzat 5. számú melléklete tartalmazza. A tematika alapján a Szolgáltatónál a képzés végrehajtására feljogosított személy (kijelölt vezető) oktatásban részesítheti a Szolgáltatónál a szolgáltatásban részt vevő vezetőket, foglalkoztatottakat, segítő családtagot (alvállalkozót, ügynököt, értékesítési tanácsadót, francise/alfranchise partnert)).
VIII. Belső ellenőrző és információs rendszer
A. Kijelölt vezető adatai, hatáskörének meghatározása
A Szolgáltató a tevékenysége megkezdését követő öt munkanapon belül kijelöl egy vagy több vezetőt (a továbbiakban: kijelölt vezető), aki a Pmt.-ben és a Kit.-ben foglalt kötelezettségek foglalkoztatottak által történő végrehajtásáért felel.
A Szolgáltatónál a kijelölt vezető:
Név: Forró Attila
Beosztás: ügyvezető igazgató

A. A kijelölt vezető feladatai:
a) ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtását, ellenőrzését segítő információs rendszer kialakítása, ezzel kapcsolatos belső ellenőri tevékenység ellátása;
b) bejelentési kötelezettség teljesítését, ellenőrzését segítő információs rendszer kialakítása, a bejelentésre okot adó körülmények foglalkoztatottak által történő felismerésének ellenőrzése;
c) nyilvántartások naprakészen tartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátása;
d) az ügyfelek kockázati besorolásának elvégzése, dokumentálása, felülvizsgálata;
e) a pénzügyi információs egységtől és a bűnüldöző szervektől érkezett megkeresések teljes körű és határidőben történő teljesítésének biztosítása;
f) a belső, névtelenséget biztosító értesítési rendszer kialakítása;
g) közreműködés a felügyeleti ellenőrzés keretében végrehajtott helyszíni hatósági ellenőrzések során;
h) a Szolgáltató pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázati kitettségének megállapítása, illetve a kockázatok kezelésére, csökkentésére vonatkozó felelős döntések meghozatala;
i) magas kockázatba sorolt ügyfél vonatkozásában az üzleti kapcsolat létesítésének jóváhagyása;
j) megerősített eljárás bevezetésének és végrehajtásának felügyelete;
k) az ügylet felfüggesztése során a szervezeti egységek feladatainak koordinálása;
l) Szolgáltatónál a Pmt.-ből és a Kit.-ből eredő kötelezettségek teljesítésére vonatkozó oktatások megszervezése és lebonyolítása;
m) a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtásának és dokumentálásának ellenőrzése.

A kijelölt vezető az ellenőrzéseket az alábbiak szerint hajtja végre:
– az a) pontban szereplő belső ellenőri tevékenység során magas kockázati kategóriába sorolt ügyfelek esetében legalább évente, alacsony és átlagos kockázati kategóriába sorolt ügyfelek esetében legalább 5 évente köteles tételesen ellenőrizni az ügyfelekre vonatkozóan a Pmt. alapján kötelezően rögzítendő adatok és okiratok, valamint az ügyfelek kockázati szintje meghatározásának naprakészségét;
– a b) pontban meghatározott feladatkörében eljárva, folyamatba építve köteles ellenőrizni, hogy a foglalkoztatottak a bejelentésre okot adó körülményeket felismerték-e;
– a c) pontban meghatározott feladatkörében eljárva évente köteles ellenőrizni, hogy a Pmt. rendelkezéseinek végrehajtását igazoló nyilvántartások naprakészek-e (bejelentésekről, oktatásokról, megkeresések teljesítéséről).
A kijelölt vezető az a) és c) pontban meghatározott ellenőrzés eredményét, valamint mulasztás, szabályszegés megállapítása esetén az arra tett intézkedéseket írásban rögzíti. Az a)-c) pontban meghatározott ellenőrzés kiterjed az alvállalkozóra, ügynökre, értékesítési tanácsadóra, franchise/alfranchise partnerre is.

B. Belső névtelenséget biztosító értesítési rendszer
A belső, névtelenséget biztosító értesítési rendszer segítségével a Szolgáltató vezető tisztségviselője, foglalkoztatottja, segítő családtag (alvállalkozó, ügynök, értékesítési tanácsadó, franchise/alfranchise partner)) értesítést küldhet a Pmt. rendelkezéseinek Szolgáltató általi megsértéséről a kivizsgálására jogosult személy (kijelölt vezető) vagy szervezeti egység részére.
A belső névtelenséget biztosító értesítési rendszert minden olyan szolgáltató köteles kiépíteni, ahol legalább 2 fő foglalkoztatott vesz részt a Pmt. szerinti tevékenység ellátásában. E tekintetben a foglalkoztatottal egy tekintet alá esik az alvállalkozó, ügynök, értékesítési tanácsadó, franchise/alfranchise partner.
A Szolgáltató köteles az értesítésben foglaltakat 8 napon belül kivizsgálni, a vizsgálat eredményéről és a meghozott intézkedésekről feljegyzést készíteni.
IX. Külső ellenőrzési funkció leírása
Ha a Szolgáltató jellege és mérete indokolja köteles külső ellenőrzési funkciót működtetni a belső eljárásrend megfelelőségének ellenőrzése céljából.
Külső ellenőrzési funkciót működtet az a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szolgáltató, amely nem tartozik a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény hatálya alá. Fentieken túl, bármely Szolgáltató dönthet úgy, hogy külső ellenőrzést vesz igénybe.
A külső ellenőrzést végző vállalkozás feladata annak vizsgálata, hogy a Szolgáltató valamennyi Pmt.-ből, Kit.-ből, NGM rendeletből valamint PM rendeletből eredő kötelezettségének megfelel tehát a gyakorlatban alkalmazott belső eljárási rendje összhangban van a hatályos jogszabályoknak megfelelő belső szabályzatában foglaltakkal.
A Szolgáltató a külső ellenőrzést végző vállalkozással írásbeli szerződést köt.
A külső ellenőrzést végző vállalkozás a vizsgálat témaköreit részletesen felsoroló jegyzőkönyvet vesz fel az ellenőrzésről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ellenőrzés során feltárt hiányosságokat, valamint a hiányosságok kijavítására tett javaslatokat. Amennyiben a külső ellenőrzést végző vállalkozás az ellenőrzés során semmilyen hiányosságot nem tárt fel a Szolgáltatónál, úgy azt témakörökre lebontva kell a jegyzőkönyvnek tartalmaznia.
Külső ellenőrzést nem végezhet az a személy, aki a Szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, vagy a Szolgáltató felügyeletét ellátó hatóság tagja.
A külső ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a felügyeleti szerv a Szolgáltató vonatkozásában végrehajtott ellenőrzése során elkérheti, annak tartalmát megismerheti.

Fentiek alapján célszerű a Szolgáltató és a külső ellenőrzést végző vállalkozás között az anyagi felelősségvállalás – szerződésben történő – rendezése.
A külső ellenőrzési funkció időszakosan, illetve folyamatos szolgáltatásként is alkalmazható.
X. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében üzemeltetett szűrő-monitoring rendszer típusa, működése, illetve a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák alapján történő szűrés belső eljárásrendje
A Szolgáltató a Kit. 3. § (6) bekezdésében megfogalmazott kötelezettség teljesítése, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtása érdekében működtetett szűrőrendszerében az általa rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatait összeveti az európai uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival az üzleti kapcsolat létesítésekor.
A Szolgáltató folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait, és azok szerint a felügyeletet ellátó szerv tájékoztatójának közzétételét követően a saját ügyfélállománya vonatkozásában a szűrést elvégzi.
A szűrést a több, mint ezer ügyféllel rendelkező szolgáltató kizárólag automatikusan működő szűrőrendszer alkalmazásával hajthatja végre, amely egy, a Szolgáltató által rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatainak az európai uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival való rendszeres, manuális beavatkozást nem igénylő összehasonlítására alkalmas informatikai rendszer.
A szűrést az ezernél kevesebb ügyféllel rendelkező szolgáltató manuálisan működő szűrőrendszer alkalmazásával is végrehajthatja, amely egy, a szolgáltató által rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatainak az európai uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival való összehasonlítására alkalmas, nem automatikus eljárás.
A Szolgáltató a szűrést ügyfelei vonatkozásában különösen az alábbi viszonylatokban köteles elvégezni:
a) nem magyar állampolgárságú természetes személy ügyfél;
b) külföldön bejegyzett ügyfél szervezet;
c) nem magyar állampolgárságú vezető tisztségviselők;
d) nem magyar állampolgárságú tényleges tulajdonosok;
e) ügyfél szervezetben tag külföldi bejegyzésű szervezet.
A szűrések végrehajtását a Szolgáltató írásban rögzíti és a szűrések teljesítése során keletkezett adatokat visszakereshető módon a szűréstől számított 8 évig megőrzi, valamint azokat a felügyeleti ellenőrzés során bemutatja.
A szűrések végrehajtásának igazolására nem szükséges a szűrés eredményét kinyomtatni, elegendő a lekérdezés időpontjának és eredményének rögzítése manuális nyilvántartásban.
Automatikusan működő szűrőrendszer üzemeltetése esetén az alkalmazott rendszerrel kapcsolatosan követelmény, hogy a szűrések idejét és eredményét automatikusan naplózza a program.
Ha a szűrés eredményeképpen az kerül megállapításra, hogy a Szolgáltató ügyfele vonatkozásában vizsgált személyek valamelyike pénzügyi vagyoni korlátozó intézkedés alanya, vagy a rendelkezésre álló információk alapján egyezőséget mutat az Európai Unió és/vagy az ENSZ Bt. által elrendelt és hatályban lévő korlátozó intézkedésekről, valamint a szankciókkal érintett személyek, szervezetek egységesített listán található valamely szervezet vagy természetes személy adataival, úgy a Szolgáltató megteszi a IV. fejezetben részletezett bejelentést.
A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda az alábbi hivatkozáson teszi közzé a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról a tájékoztatást:
https://pei.nav.gov.hu/penzugyi-es-vagyoni-korlatozo-intezkedesek *
Ha a tájékoztatásban az szerepel, hogy bővült valamely szankciós lista, a Szolgáltató köteles megvizsgálni, hogy az új szervezet, vagy személy nem kapcsolódik-e valamely ügyfeléhez a korábbiakban részletezett formában.
XI. Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák elérhetőségei
Az Európai Unió által elrendelt és hatályban lévő korlátozó intézkedések, valamint a szankciókkal érintett személyek, szervezetek egységesített listája az alábbi hivatkozáson érhető el:
https://webgate.ec.europa.eu/fsd/fsf#!/account *
A frissített (konszolidált) ENSZ szankciós lista az alábbi hivatkozáson érhető el:
https://www.un.org/securitycouncil/content/un-sc-consolidated-list *
*A Szabályzatban feltüntetett hivatkozások megnyitásához javasolt böngészők: Microsoft Edge, Google Chrome, Mozilla Firefox
MELLÉKLETEK
1. ügyfél-átvilágítási adatlap;
2. kiemelt közszereplői nyilatkozat;
3. vagyon forrását igazoló nyilatkozat;
4. bejelentés a kijelölt személy részére;
5. oktatási tematika;
6. az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményei, auditálásának módja, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtása.

1. számú melléklet
ÜGYFÉL – ÁTVILÁGÍTÁSI ADATLAP
a 2017. évi LIII. törvény 7-10. § és 27. §-aiban előírt kötelezettség végrehajtásához
(formanyomtatvány)
I./1. Természetes személy ügyfél, vagy az ügyfél nevében vagy képviseletében eljáró természetes személy adatai:
(Képviseleti jogosultságot minden esetben ellenőrizni szükséges, okiratokról másolatot kell készíteni)
1. családi és utónév:
2. születési családi és utónév:
3. állampolgárság:
4. születési hely, idő:
5. anyja születési neve:
6. lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely:
7. azonosítási okmány típusa, száma:
I./2. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv adatai:
(bejegyzési, vagy nyilvántartásba vételi, vagy bejegyzés iránti kérelemi, vagy létesítő okiratról másolatot kell készíteni)
1. név, rövidített név:
2. székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címe:
3. főtevékenysége:
4. képviseletre jogosultak neve és beosztása:
5. – ha ilyennel rendelkezik – kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatai:
6. cégjegyzékszám, vagy nyilvántartásba vételről, bejegyzésről szóló határozat szám, vagy nyilvántartási szám:
7. adószám:
II./1. A tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatok (természetes személy ügyfél esetében)
Alulírott ……………………………….. nyilatkozom, hogy az üzleti kapcsolat létesítésekor/ügyleti megbízás adásakor a saját nevemben és érdekemben járok el. (ha I/1. rovatban azonosított személy 100%-ban a tényleges tulajdonos)
———————————————-
aláírás
Alulírott ………………………………..nyilatkozom, hogy az üzleti kapcsolat létesítésekor/ ügyleti megbízás adásakor az alábbi tényleges tulajdonos(ok) nevében és / vagy érdekében járok el:
1. családi és utónév:
2. születési családi és utónév:
3. állampolgárság:
4. születési hely, idő:
5. lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely:
————————————————–
aláírás

II./2. A tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatok (jogi személy ügyfél esetében)
jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles írásban nyilatkozni a gazdálkodó tényleges tulajdonosa(i)nak alábbi adatairól
(több tényleges tulajdonos esetén mindegyik tekintetében külön-külön kitöltendő)
1. családi és utónév:
2. születési családi és utónév:
3. állampolgárság:
4. születési hely, idő:
5. lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely:
6. tulajdonosi érdekeltség jellege, mértéke:
—————————————————
Az ügyfél képviseletében eljáró személy aláírása, vagy
Az adatok rögzítése az ügyfél Pmt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével történt

III. Üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok
A) Üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok:
1. szerződés típusa:
2. szerződés tárgya:
3. szerződés időtartama:
4. ügyfél kockázati szintje: átlagos/magas/alacsony (magas/alacsony kockázat indokolással):
5. teljesítés körülményei (hely, idő, mód):
6. információ az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről:
Adatlap elkészítésének (adatok módosításának), ideje…………………………………
Üzleti kapcsolat megszűnésének időpontja:…………………………………

2. számú melléklet
KIEMELT KÖZSZEREPLŐI NYILATKOZAT
(A nyilatkozatot a saját, vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviseletében eljáró személy teszi valamennyi azonosítási kötelezettség alá tartozó tényleges tulajdonos viszonylatában.)
Minden tényleges tulajdonos vonatkozásában kötelezően kitöltendő!
Alulírott, …………………………………………. (eljáró személy) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 9. § (2) bekezdése előírásának megfelelően nyilatkozom arról,
hogy …………………………………….(tényleges tulajdonos) az alábbiakban felsorolt pontok valamelyikére tekintettel kiemelt közszereplőnek, vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül.
A kiemelt közszereplő fontos közfeladatot lát el, vagy a megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el. Fontos közfeladatot ellátó személyek (A vastagon kiemelt titulusok magyar viszonylatban értelmezendők):
a) államfő, miniszterelnök, kormányfő, miniszter, miniszterhelyettes, államtitkár,
b) országgyűlési képviselő vagy hasonló jogalkotó szerv tagja, nemzetiségi szószóló,
c) politikai párt irányító szervének tagja, politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője
d) legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, melynek döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Alkotmánybíróság, ítélőtábla és Kúria tagja,
e) számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
f) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd vezérkar főnökének helyettesei,
g) többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
h) nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja vagy ezzel egyenértékű feladatot ellátó személy.
Kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője.
Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:
a) bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;
b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre.
hogy a fentiekben leírtakra tekintettel ………………………………(tényleges tulajdonos) nem minősül kiemelt közszereplőnek.
(A megfelelő rész aláhúzandó!)
Kelt.:
……………….………………………………
ügyfél képviselőjének álírása

3. számú melléklet
VAGYON FORRÁSÁT IGAZOLÓ NYILATKOZAT
1. Természetes személy esetén
1.1. Azonosító adatok
1.1.1. Családi és utónév:
1.1.2. Születési hely, idő:
1.1.3. Lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely):
1.2. A vagyon forrására vonatkozó információk (legalább hárommillió forint értékben, az 1.2.1-1.2.7. alpontban meghatározott vagyoneszköz-csoportoknál külön-külön megjelölve az ügyfél által becsült érték szerinti összértéknek megfelelő – az 1.3. pont alatt meghatározott – nagyságrendi kategóriákat):
1.2.1. Ingatlantulajdon (résztulajdon is):
1.2.2. Gépjármű:
1.2.3. Egyéb nagy értékű ingóság:
1.2.4. Immateriális és vagyoni értékű javak, így különösen szellemi termékek felhasználási joga, bérleti jog:
1.2.5. Pénzintézeti számlakövetelés, értékpapír, más pénzeszköz, virtuális fizetőeszköz:
1.2.6. Készpénz:
1.2.7. Gazdasági társaságban fennálló tulajdoni részesedés becsült piaci értéke:
1.3. Nagyságrendi kategóriák
1.3.1. 3-30 millió forint:
1.3.2. 30-100 millió forint:
1.3.3. 100-300 millió forint:
1.3.4. 300-1 000 millió forint:
1.3.5. 1-5 milliárd forint:
1.3.6. 5 milliárd forint felett:
1.4. Nyilatkozat a tartozásokról
A nyilatkozattételt megelőző naptári év végén (pénzintézetekkel, magánszemélyekkel stb. szemben) fennálló tartozások, legalább 3 millió Ft értékben, megjelölve az összértéknek megfelelő – az 1.3. pont alatt meghatározott – nagyságrendi kategóriákat.
1.5. Nyilatkozat a jövedelemről
A nyilatkozattételt megelőző adóévben megszerzett, 3 millió Ft-ot meghaladó rendszeres – így különösen jövedelem – és rendkívüli – így különösen örökség, nyeremény – bevétel nettó összege, megjelölve az összértéknek megfelelő – az 1.3. pont alatt meghatározott – nagyságrendi kategóriákat.
2. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén
2.1. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosító adatai:
2.1.1. Név vagy rövidített név:
2.1.2. Székhely:
2.1.3. A nyilatkozatot tevő, képviseletre jogosult személy neve és beosztása:
2.2. A vagyon forrására vonatkozó információk (a nyilatkozattételt megelőzően közzétett utolsó éves beszámoló adatai alapján, elemenként legalább 3 millió forint értékben, megjelölve a 2.3. pont alatt meghatározott nagyságrendi kategóriákat):
2.2.1. Immateriális javak:
2.2.2. Tárgyi eszközök:
2.2.3. Befektetett pénzügyi eszközök:
2.2.4. Készletek:
2.2.5. Követelések:
2.2.6. Értékpapírok:
2.2.7. Pénzeszközök:
2.3. Nagyságrendi kategóriák
2.3.1. 3-30 millió forint:
1.3.2. 30-100 millió forint:
2.3.3. 100-300 millió forint:
2.3.4. 300-1 000 millió forint:
2.3.5. 1-5 milliárd forint:
2.3.6. 5 milliárd forint felett:
2.4. Nyilatkozat a kötelezettségekről (a nyilatkozattételt megelőzően közzétett utolsó éves beszámoló adatai alapján, legalább 3 millió forint értékben, megjelölve a 2.3. pont alatt meghatározott nagyságrendi kategóriákat)”:
Kelt.:
……………….………………………………
ügyfél képviselőjének álírása
4. számú melléklet
BEJELENTÉS A KIJELÖLT SZEMÉLY RÉSZÉRE
a pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy a dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adatról, tényről, körülményről
1. Az észlelő neve, beosztása:
1.1. Az észlelés időpontja:
2. A bejelentésben szereplő ügyfél és tényleges tulajdonos azonosító adatai
Az ügyfél képviseletében eljáró személy bejelentő számára ismert adatai:
1. családi és utónév:……………………………………………………….
2. születési családi és utónév:……………………………………………..
3. állampolgárság:…………………………………………………………
4. születési hely, idő:………………………………………………………
5. anyja születési neve:…………………………………………………….
6. lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely:…………………………….
7. azonosítási okmány típusa, száma:………………………………………
A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet (ügyfél) bejelentő számára ismert adatai
1. név, rövidített név:…………………………………………………………….
2. székhely, vagy külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe:
…………………………………………………………………………………
3. főtevékenysége:………………………………………………………………..
4. képviseletre jogosultak neve, beosztása:………………………………………
5. kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok:…………………………
6. cégjegyzékszám, vagy nyilvántartásba vételről, bejegyzésről szóló határozat, vagy nyilvántartási szám:…………………………………………………………….
7. adószám:………………………………………………………………………..
3. A pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy a dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény ismertetése:

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
A kijelölt személy részére történő átadás időpontja: …………………………….
Átvétel igazolása: ……………………………………………………………………

5. számú melléklet:
OKTATÁSI TEMATIKA
I. Az ingatlanügylettel kapcsolatos szolgáltatás, mint a Pmt. és a Kit. hatálya alá tartozó tevékenység:
– az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység fogalma,
– az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység végzésének jogszabályi feltételeire vonatkozó jogszabályhelyek ismertetése az 1993. évi LXXVIII. törvény, a 499/2017. (XII.29.) Korm. rend. és a 2009. évi LXXVI. törvény rendelkezéseiből;
– a Szolgáltató által alkalmazott szerződés(ek) (megbízás, adásvételi, előszerződés, bérleti, csere szerződés) tartalma;
– a Szabályzat szerepe a Szolgáltató tevékenysége vonatkozásában.
II. A pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe vehető szempontok ismertetése.
III. Az ügyfél-átvilágítás
A. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség keletkezése
B. Ügyfél-átvilágítási intézkedések:
– ügyfél, ügyfél szervezet, meghatalmazott, képviselő, rendelkezésre jogosult azonosítása,
– személyazonosság igazoló ellenőrzése, elfogadható okmányok, okiratok, rögzítendő adatok köre,
– a Szolgáltatónál alkalmazott belső kockázatértékeléssel kapcsolatos tájékoztatás.(kockázatértékelés alapja, kockázati szintek meghatározása, foglalkoztatottakat érintő feladatok).
– tényleges tulajdonos fogalma, azonosítása,
– kiemelt közszereplő fogalma, nyilatkoztatás,
– adatok rögzítésének módja, ügyfél-átvilágítási adatlap bemutatása,
– monitoring eljárás, megerősített eljárás.
C. Ügyfél-átvilágítás során felvett adatok ellenőrzése, kétség alapjául szolgáló adatok tények körülmények.
D. Egyszerűsített, fokozott és a speciális ügyfél-átvilágítás esetei.
E. Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményének elfogadása.
F. Ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák foglalkoztatottak részére.
G. Ügyfél-átvilágítás végrehajtásával kapcsolatos felelősségi viszonyok a Szolgáltatónál.
IV. Bejelentési kötelezettség.
A. Kijelölt személy fogalma, kötelezettségei (Pmt. és Kit. szerint).
B. A kijelölt személy részére történő adattovábbítás belső eljárási rendje.
C. Pmt., és a Kit. szerinti bejelentés megtétele (kijelölt személy részére tartandó oktatás).
D. Titokvédelmi rendelkezések.
V. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében üzemeltetett szűrő-monitoring rendszer működése, belső eljárásrendje, bejelentés megtételének menete.
VI. Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák elérhetőségei, gyakorlati bemutatása.
VII. Adatok kezelésére, megőrzésére vonatkozó szabályok.
VIII. Foglalkoztatottak védelmére vonatkozó előírások ismertetése.
IX. Tájékoztatás a Pmt.-ből eredő kötelezettség megsértésére vonatkozó Szolgáltatón belüli belső névtelenséget biztosító belső ellenőrző és információs rendszerek működéséről

6. számú melléklet
Az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményei, auditálásának módja, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtása
1.1 Az elektronikus hírközlő eszköz akkor auditálható és működtethető, ha legalább az alábbi informatikai biztonsági követelményeknek megfelel:
a) elemei azonosíthatók és dokumentáltak,
b) üzemeltetési folyamatai szabályozottak, dokumentáltak és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzöttek,
c) változáskezelési folyamatai biztosítják, hogy a rendszer paraméterezésében és a szoftverkódban bekövetkező változások csak tesztelt és dokumentált módon valósulhassanak meg,
d) adatmentési és -visszaállítási rendje biztosítja a rendszer biztonságos visszaállítását, továbbá a mentés-visszaállítás az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal és dokumentáltan tesztelt,
e) a felhasználói hozzáférés mind alkalmazási, mind infrastruktúra szinten szabályozott, dokumentált és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzött,
f) a felállított végfelhasználói hozzáférések egységes, zárt rendszert alkotnak, biztosítják az azonosítási folyamat megvalósulását, továbbá felhasználóinak tevékenysége naplózott, a rendkívüli eseményekről automatikus figyelmeztetések generálódnak,
g) a hozzáférést biztosító kiemelt jogosultságok szabályozottak, dokumentáltak és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzöttek, a kiemelt jogosultságokkal elvégzett tevékenység naplózott, a napló fájlok sérthetetlensége biztosított és a kritikus rendkívüli eseményekről automatikus figyelmeztetések generálódnak,
h) a távoli hozzáférés szabályozott, dokumentált és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzött,
i) a vírusok és más rosszindulatú kódok és cselekmények elleni védelem biztosított,
j) adatkommunikációja és rendszerkapcsolatai dokumentáltak és ellenőrzöttek, az adatkommunikáció bizalmassága, sérthetetlensége és hitelessége biztosított,
k) a katasztrófa-helyreállítási terv rendszeresen tesztelt, amennyiben az ügyfél-átvilágításra a szolgáltató más módon nem képes, vagy az alkalmazott rendszer a szolgáltató vonatkozásában üzleti kritikus rendszerként került besorolásra,
l) karbantartása szabályozott,
m) adathordozóinak védelme szabályozott, biztosított, hogy az adathordozókhoz csak az arra jogosult személyek és csak az adatkezelési cél teljesülése érdekében férnek hozzá, ennek felülvizsgálata és ellenőrzése rendszeresen megtörténik,
n) saját kontrolljai és az üzemeltetési szabályzat gondoskodnak a rendszerelemek és a kezelt információk sértetlenségéről és védelméről, és
o) biztosított a megfelelő szintű fizikai védelem, az elkülönített környezet és az egyes biztonsági események detektálása.
1.2 A szolgáltató az auditált elektronikus hírközlő eszköz vonatkozásában gondoskodik arról, hogy
a) az ügyféllel felépített elektronikus átviteli csatornán keresztül folyó távadatátvitel megfelelően biztonságos, titkosított, bizalmas, sértetlen és hiteles legyen,
b) az ügyfél megkapja a szolgáltatás igénybevételének feltételeiről való tájékoztatást, beleértve a szolgáltatás biztonságára vonatkozó ügyfél oldali felelősségről szólót is,
c) a szolgáltató oldali ügyfél-átvilágításban csak a szükséges mértékben és csak olyan személy vegyen részt, aki – a szolgáltató által alkalmazott megoldástól függően – a közvetett vagy közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítás végrehajtásához szükséges jogi, technikai és biztonsági oktatásban részesült,
d) az elektronikus hírközlő eszközre, és az ügyfél-átvilágítási folyamatra vonatkozó olyan vizsgálati jelentéssel rendelkezzen, amely igazolja, hogy ezek informatikai védelme a biztonsági kockázatokkal arányos, és megfelel különösen az 1.1 pontban foglalt követelményeknek,
e) a jogi szabályozásban, az alkalmazott technológiában vagy az üzleti folyamatban történt releváns, a működésre kiható változás esetén, de legalább kétévente, a vizsgálati jelentést felülvizsgálja,
f) a d) pontban meghatározott vizsgálati jelentést olyan, az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában bejegyzett szervezet állítsa ki, amely szervezetnél a vizsgálatban igazolhatóan részt vevő személy rendelkezik legalább
fa) az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) által kiadott Certified Information Systems Auditor (CISA),
fb) az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) által kiadott Certified Information Security Manager (CISM),
fc) az International Information Systems Security Certification Consortium Inc. által kiadott Certified Information Systems Security Professional (CISSP), vagy
fd) az Információbiztonsági irányítási rendszerekre vonatkozó ISO/IEC 27001 Vezető Auditor (Lead Auditor)
képesítéssel és minősítéssel,
g) a Pmt.-ben előírt ügyfél-átvilágítás és elektronikus azonosítás során a szolgáltató birtokába jutott személyes adatokat, és személyes adatnak nem minősülő adatokat az adatkezelés időtartama alatt az érintett részére hozzáférhetővé tegye, átadja, és
h) az ügyfél-átvilágítás folyamatáról elektronikusan eltárolt adatok oly módon kerüljenek rögzítésre, hogy azok a későbbiekben alkalmasak legyenek az ügyfél-átvilágításra vonatkozó rendelkezések betartásának és az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtásának utólagos megítélésére.
2.1 A szolgáltató foglalkoztatottja az auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végzett valós idejű ügyfél-átvilágítást (a továbbiakban: valós idejű ügyfél-átvilágítás) egy erre a célra elkülönített és felszerelt helyiségben végzi.
2.2 A szolgáltató visszakereshető módon rögzíti
a) a helyiségbe belépő személyét,
b) a helyiségből kilépő személyét és
c) a be- és kilépés időpontját.
2.3 A valós idejű ügyfél-átvilágítást csak a szolgáltató foglalkoztatottja végezheti, akinek a szolgáltató előzőleg e tevékenység ellátására képzést szervezett, és aki azt követően eredményes vizsgát tett.
2.4 A szolgáltató az auditált elektronikus hírközlő eszköz vonatkozásában az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén biztosítja az ügyfél átvilágítására vonatkozó biztonságos feltételeket:
a) az ügyfél a valós idejű ügyfél-átvilágítás feltételeit részletesen megismerte, és ahhoz kifejezetten hozzájárult,
b) a valós idejű ügyfél-átvilágítás legalább kétfaktoros – amelyek közül az egyik kép- és hangátvitelt lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz -, és a faktorai legalább két eltérő technológián alapulnak,
c) a valós idejű kép- és hangátvitelt lehetővé tévő elektronikus hírközlő eszköz képfelbontása és a kép megvilágítása alkalmas az ügyfél nemének, korának, arcjellemzőinek felismerésére és az ügyfél által bemutatott fényképes azonosító okmánnyal való összevetésre, az okmányban foglalt adatok és a bemutatott okmány biztonsági elemeinek azonosítására,
d) az ügyfél-átvilágítási folyamat szabályozott és folyamatosan ellenőrzött, és
e) az átvilágítás megfelelőségét további, második szintű ellenőrzés követi a szolgáltatón belül.
3.1 A szolgáltató a valós idejű ügyfél-átvilágítás során a szolgáltató és az ügyfél között létrejött teljes kommunikációt, az ügyfél valós idejű ügyfél-átvilágítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és az ügyfél ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon kép- és hangfelvételen rögzíti.
3.2 A valós idejű ügyfél-átvilágítást végző szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja felszólítja az ügyfelet arra, hogy
a) úgy nézzen bele a kamerába, hogy arcképe felismerhető és rögzíthető legyen,
b) érthető módon közölje a valós idejű ügyfél-átvilágításhoz használt kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély okmányazonosítóját, és
c) úgy mozgassa a valós idejű ügyfél-átvilágításhoz használt kártyaformátumú személyazonosító igazolványát vagy vezetői engedélyét, hogy az azon található biztonsági elemek és adatsorok felismerhetők és rögzíthetők legyenek.
3.3 A valós idejű ügyfél-átvilágítást végző szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja megbizonyosodik arról, hogy a valós idejű ügyfél-átvilágításhoz használt kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély alkalmas a valós idejű ügyfél-átvilágítás elvégzésére, így
a) a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély egyes elemei és azok elhelyezkedése megfelel az okmányt kiállító hatóság előírásainak,
b) az egyes biztonsági elemek – különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek – felismerhetők és sérülésmentesek,
c) a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély rendelkezik gépi adatolvasást lehetővé tevő mezővel, és
d) a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély okmányazonosítója megegyezik az ügyfél által közölt okmányazonosítóval, felismerhető és sérülésmentes.
3.4 A valós idejű ügyfél-átvilágítást végző alkalmazott megbizonyosodik arról, hogy
a) az ügyfél arcképe felismerhető és azonosítható az általa bemutatott kártyaformátumú személyazonosító igazolványon vagy vezetői engedélyen látható arckép alapján, és
b) a kártyaformátumú személyazonosító igazolványon vagy vezetői engedélyen megtalálható adatok logikailag megfeleltethetők az ügyfélről a szolgáltatónál rendelkezésre álló adatokkal.
3.5 A szolgáltató a valós idejű ügyfél-átvilágítás során az ügyfél által bemutatott kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély adatait összeveti nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás adataival, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
3.6 A szolgáltató egy alfanumerikus kódból álló, központilag, véletlenszerűen generált azonosítási kódot küld az ügyfélnek az ügyfél választása szerint az ügyfél azonosítására alkalmas e-mail címre, vagy SMS-ben mobiltelefonszámra, amely kódot az ügyfél a valós idejű ügyfél-átvilágítás befejezéséig a szolgáltató által választott kommunikációs formában küldi vissza a szolgáltatónak.
4.1 A szolgáltató a valós idejű ügyfél-átvilágítás során az ügyfélre irányadó, Pmt. szerinti nyilatkozatok megtételére és okiratok bemutatására hívja fel az ügyfelet.
4.2 A szolgáltató a 4.1 pont alapján bemutatott okiratok adatait összeveti nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás adataival, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
5.1 A szolgáltató megszakítja a valós idejű ügyfél-átvilágítást, amennyiben
a) az ügyfél a valós idejű ügyfél-átvilágítás során visszavonja az adatrögzítéshez adott hozzájárulását,
b) az ügyfél által bemutatott okmányok, illetve okiratok fizikai és adattartalmi követelményei nem adottak,
c) az ügyfél, az általa bemutatott okmányok, illetve okiratok vizuális azonosításának feltételei nem adottak,
d) a szolgáltató nem tudja elkészíteni a hang- és képfelvételt,
e) az ügyfél nem, nem teljes egészében vagy hibásan küldi vissza az azonosítási kódot,
f) az ügyfél nem, vagy a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja számára észlelhetően befolyás alatt tesz nyilatkozatot, vagy
g) az eljárás során azzal kapcsolatban bármilyen ellentmondás vagy bizonytalanság lép fel.
5.2 Pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetében, a szolgáltató az 5.1 pontban írt feltételek fennállása ellenére is elvégzi a valós idejű ügyfél-átvilágítást, amelyet követően haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egységnél.
6. A valós idejű ügyfél-átvilágítást a szolgáltató a Szabályzatban meghatározott foglalkoztatottjának a valós idejű ügyfél-átvilágítás egészére kiterjedő ellenőrzése zárja le.
7. A szolgáltató a valós idejű ügyfél-átvilágítás rendszerét úgy alakítja ki, hogy azt a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékos személy is igénybe tudja venni.